Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Soós István: A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán (1809. augusztus 22 - november 21.) (Adalékok Tata történetéhez)
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 16 (2010) 99-106. A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán (1809. AUGUSZTUS 22. - NOVEMBER 21.) (Adalékok Tata történetéhez) Soós István Az 1809. június 14-i győri-kismegyeri vesztes csata után a nemesi felkelő csapatok, különösen a gyalogság, többnyire rendezetlenül Ács, Komárom irányába vonult vissza. József nádor főhercegnek, az inszurgensek főkapitányának és stábjának csak nagy nehézségek árán sikerült előbb Ácson, majd pedig Komáromban összegyűjteni őket. A nemesi felkelők Komáromnál sikeresen átkeltek a Duna másik oldalára, megvédve ezzel a komáromi hídfőállást. Később Komáromba további inszurgenseket küldtek a hely védelmére és fedezésére. A nemesi felkelők egyik gyalogos csapategysége Tatán át menekült Komárom, illetve Buda irányába. Egy korabeli szemtanú szerint „este 8 óra felé a haza takorodó birka sereg nagy port vert fel az Asszony tó felől. Egyszer csak látjuk a go. gyalog insurgenst a városon végig futni, kik Tardosig mentek, már gondoltuk, hogy nyomban jönnek utánuk a franciák”.1 A hír franciák érkezéséről nem volt alaptalan, ezért a város azonnal ellátási és védelmi intézkedéseket foganatosított. Egy 14 pontból álló határozatban többek között előírták, hogy a mezőváros polgárai nem adhatnak el a vidéki lakosságnak búzát és lisztet. Egyúttal elrendelték az élelmiszerek összeírását. A határozat értelmében Tatát 7 kapitányságra osztották fel, az utcákra őröket vezényeltek, a franciák közeledtéről harang félreverésével kívánták értesíteni a lakókat.2 3 A francia sereg egy része a győri-kismegyeri ütközet másnapján már déli, illetve keleti irányban nyomult előre. Tata határában szintén megjelentek előőrseik;1 Alig egy héttel később, június 21-én Ácsnál 8000 gyalogost ágyúkkal, Nagyigmándon 2000, Kocson, Mocsán, Dadon és Körmenden pedig öszszesen 1200 lovas katonát vontak össze. Az említett falvakban rekvirálásokat tartottak, gyújtogattak és „szörnyű kihágásokat” követtek el.4 A Komáromból kiküldött inszurgens előőrs Mocsánál egy francia katonát megölt, egyet pedig fogságba ejtett.5 József 1 Idézi: KÖRMENDI 1984,35. 2 KÖRMENDI 1984,35. 3 KÖRMENDI 1984,35. 4 DOMANOVSZKY1935, 522-523. 5 DOMANOVSZKY 1935,521. 6 DOMANOVSZKY 1935,524. 7 KÖRMENDI 1984,35-36. 8 DOMANOVSZKY 1935,531. 9 KÖRMENDI 1984,36. 10 KÖRMENDI 1984,36. nádor 1809. június 23-i feljegyzése szerint Tatán ekkor „még egyetlen [francia] sem volt, de ott írásban rekvizíciókat rendelt el”. A nádor naplójában másnap ismét megerősítette, hogy a Davidovich Pál táborszernagy, az inszurrekció Dunán inneni kerületének parancsnoka által a franciák kikémlelésére Tata felé küldött csapat „nem talált ott ellenséget”.6 A városi iratok tanúsága szerint a franciák már június 21-én élelmiszert követeltek Tata lakóitól (öszszesen 1200 porció kenyeret, 60 akó bort).7 8 Június 23-án 614 porció kenyeret és 40 akó bort, 6 font cukrot és 3 font kávét kellett a franciák számára szállítani. Június 25-én a franciák ismét megjelentek a városban és hadisarc fejében újabb jelentős menynyiségű élelmiszert rekviráltak az Ács mellett tábort vert mintegy 30 000 fős sereg számára.“ Ezúttal szintén 614 porció kenyeret, továbbá 125 akó bort, 200 zsák zabot, 4 ökröt, 62 font cukrot és 16 font kávét vittek el.9 A rekvirálások tovább folytatódtak: július 1-jével bezárólag összesen 4934 darab kenyeret, 472 akó bort, 849 zsák zabot, 18 ökröt, 68 font cukrot és 19 font kávét kellett beszolgáltatni az ellenség számára.10 Komárom vármegye alispánjának jelentése szerint a franciák június 25-én meg is szállták Tatát, „proklamációkat” osztogattak a lakóknak.“ Azaz I. Napóleonnak 1809. május 14-én Bécsben kiadott, a magyar nemzethez intézett három nyelven írt nyilatkozatát, amelyben felszólította a magyarságot, hogy szakadjon el az ausztriai uralkodóháztól és Rákos mezején összegyűlve válaszon magának saját nemzeti királyt. A proklamációt átvevő tatai nemesek az Esterházy-uradalom jószágigazgatójának buzdítására elutasították a kiáltványt. A franciák ezért 600 lovassal megszállták a várost. Sőt, a proklamáció visszautasításáért 6000 forint pénzbírságot is kiszabtak, amit az uradalom még 25-én kifizetett. Ezt követően a francia lovascsapat július í-jén kivonult a városból,12 miközben a város határában számos kihágást követtek el a lakosság ellen.13 A következő napon " DOMANOVSZKY 1935,534. KÖRMENDI 1984, 36. A franciák teljes kivonulásáról szóló megállapításnak ellentmondani látszanak József nádor 1809. június 28-29-i naplófeljegyzései, amelyek szerint 40 francia lovas katona továbbra is a városban maradt. Ennek felderítésére Komáromból egy lovas különítményt küldtek ki. L.: DOMANOVSZKY 1935, 535-536. 13 DOMANOVSZKY 1935,543. 99
