Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján

Gerencsér és várának története az írott források alapján

1447 elején mindent a vádaknak megfelelően talált.71 72 73 74 * 76 Arról sajnos nem maradt fenn adat, hogy lett-e következménye a hatalmaskodásnak, de feltehetően erre már nem került sor.

Az elkövetkező években Gerencsér helyzete továbbra sem tisztázódott, mert a Rozgonyi ágak között sem volt egyértelmű hovatartozása. Tulajdonjogának egyenlő felekre való osztása miatt ifjabb János ügyvédjén, Keresztúri Benedeken keresztül tiltakozott. “ A pereskedésnek az lett a vége, hogy ifjabb Jánost, mivel nem jelent meg az országbíró előtt, a felsorolt birtokokon levő jogainak elvesztésére ítélték. ’ 1449. júniusban Hunyadi János kormányzó utasítására ifjabb János birtokrészébe beiktatták János fiait. ‘ Ifjabb János erre válaszul familiárisai segítségével elfoglalta Vitány várát,77 majd 1450 júniusában elfoglalta Egyházasváma és Gerencsér birtokokat is.

Rozgonyi János és testvérei, úgy tűnik, nem fektettek nagy hangsúlyt az ügy kivizsgálása után a helyzet rendezésére, amit könnyen megérthetünk, ha figyelembe vesszük, hogy országos méltóságokat viseltek, így számukra Gerencsér már nem bírt jelentőséggel. A helyzet tisztázására 1453 után került sor, amikor V. László Magyarországra érkezett. Ekkor a vértesi várakat, amelyeket ifjabb János magánál tartott, újra magukra íratják.77 Ifjabb János is elérkezettnek látta az időt jogigényei megerősítésére: a győri káptalan előtt tiltotta Rozgonyi Jánost és testvéreit, valamint Újlaki Miklóst - többek között - Ge71 DL 14041.

72 DL 14249.

73 DL 14252.

74 DL 14255.

73 SCHMIDTMAYER 2005,36-37

76 „Dicitur nobis in personis magnificorum Johannis de Rozgon wayvoda Tr-anssilvanie ac Renoldi et Osvaldi de eadem comitum Siculorum, quod licet ipsi iuxta iudicariam comissionem magnifici domini comitis Ladislai de Palocz iudicis curie regie in dominium possessionum Gerencher et Eghaz[as]wama, similiter curiam in eadem Gerencher habitam, omnio in comitatu Albensi existentibus habitarum legittime introducte fuerint, et eedem eisdem manibus egregii Johannis, filii condam Stephani de Rozgon predicta statute extiterint, cum non obstante huiusdem statucionem idem Johannes de Rozgon circa festum beate Magdalene proxime preteritum ex induccione et auxilio Demetrii et Luce Isten dictorum de Chaplar, Petri de Kalna, Sandrini de Moor, Gasparis Barber,i Benedicti et Nicolai de Kerezthwr, Petri Forgach de Gymes et Georgii parvi de Kwryma nobilium, item Petri Zabo in Chorgo, alterius Petri magni in Zaar et Demetrii et Petri Varga ac Andreas Kandal in Gerencher possessionibus residentis, iobagionum familiarum suorum post dictam statucionem easdem possessiones a manibus ipsorum exponentum indebite et minus iuste occupasset et occupatis.” (DL 88247.)

77 DL 14600. „Castrum nostrum Wythan [...] nunc erga

manus egregii Johannis filii condam Stephani de

rencsér elfoglalásától.78 1457-től Újlaki csak Gesztes megtartását tarthatta fontosnak, hiszen figyelme már Szlavónia felé fordult.79 A Rozgonyi család két ága között a vita tovább folytatódott egészen V. László váratlan haláláig.

Az új király azonban mindkét ágat megerősítette vértesi birtokaikban: ifjabb Jánost 1458 márciusában,80 Rozgonyi Jánost és testvéreit egy hónappal később.sl Jellemző módon mindkét oklevelet személyesen a király referálta. A helyzetnek végül az vetett véget, hogy ifjabb János 1459 májusában elhunyt,s: s javait Rozgonyi János és testvérei szerezték meg.

Úgy tűnik, ifjabb János haláláig birtokolta Gerencsér vidékét, hiszen az 1453-ban megfogalmazott tiltakozásában szereplő további helységek (Csókakő, Vitány, Essegvár) mind ifjabb János igazgatásában maradtak.83

Ebből az időszakból maradt fenn a legtöbb írott emlékünk arra nézve, hogy milyen volt Gerencsér berendezkedése a 15. század közepén. Az épületről sajnos nem tudunk szinte semmit. Kottannerné kívülről szépnek írta le, de belül ridegnek találta a vadászlakot. Az építmény ekkor jelentős megerősítéssel nem rendelkezhetett, hiszen az ajtaját feltörve jutottak be Újlaki emberei. A curia környékén már ekkor elkészültek a halastavak, amelyekről több oklevél is megemlékezett.84 Azt már a 14. századi adatok alapján is lehetett sejteni, hogy falu is volt az épület közelében. E településnek legalább egy része - Erzsé-Rozgon”. (DL 14601.) Ezek alapján Csókakő és Vitány is ifjabb János birtokában volt.

78 „Ladislai de Sarkan nomine et in persona magnifici domini Johannis filii Stephani de Rozgon [...] serenissimum principem dominum nostrum Ladislaum regem [...] a donacione collacione [...] castrorum suorum Chokakew, Vythan, Essegwar, necnon possessionis Gerencher et quarumlibet pertinendarum [...] magnificos dominos Nicolaum de Wylak wayvode Transsilvanie, necnon Johannem, Renoldum et Oswaldum de Rozgon [...] ab occupacione [...] predictorum castrorum ac possessionis [...] prohibuit.” (DL 14642.) Ez az egyetlen oklevél, ahol valószínűleg tévedésből egregius helyett magnificus jelzőt kapott ifjabb János.

77 KUBINYI1973, 9.

80 DL 15217.

81 DL 15163.

82 DL 15391.

83 Csókakő várában a várnagyok, Csapiári Demeter és Kálnai Mátyás ifjabb Jánost képviselték. Vitány 1453- ban és Csókakő még 1457-ben is ifjabb János kezében volt (DL 15159.). Engel Pál szerint ifjabb János 1457-ig Essegvárat is birtokolta (ENGEL 1996, 309-310.), jogigényét Gesztesre és Tatára csak Mátyás trónra kerülésekor újította fel.

84 Pl. az 1449-ben kelt: „et Gerencher ac curie et piscinarum in eadem Gerencher similiter in Albensi”. (DL 13830., DL 14284.)

75