Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján

Gerencsér és várának története az írott források alapján

GERENCSÉR A CSÁK NEMZETSÉG BIRTOKÁBAN

A kis kitérő után lássuk a Gerencsérre vonatkozó forrásokat. Az oklevelekben viszonylag későn felbukkanó Gerencsér nevének jelentése alapján gerencsérek, azaz fazekasok lakták. Az itt élők az Árpád-korban feltehetően királyi szolgálónépek voltak.21 A névetimológiára alapozott birtoklást megerősíti az a tény is, hogy 1330-ban királyi lovászok éltek ezen a földön. Úgy tűnik, hogy a Csákok nemzetségi monostorának közelsége ellenére is végig királyi birtoknak számított a terület. Nem véletlen, hiszen a hagyomány úgy tartja, hogy a Csákok az Árpádok rokonai.221330-ban (Gerencsér első okleveles említésekor) Károly király az itt lévő királyi lovászok földjét Csák nembeli Györke fia Pál udvari ifjúnak, vagyis királyi apródnak adományozta, pontosabban elcserélte vele a csókakői vár mellett levő Vaja birtokkal.2'

Károly hatalmának megszilárdulása után jelentős birtokrendezésbe kezdett a térségben, amelyek összefüggésben lehettek Székesfehérvár biztosításával. A király ebben az időszakban szerezte meg a közeli Gesztes, Csókakő és Vitány várait is.24 A nagy területen zajló változtatások alkalmával került sor Györke fia Pállal az előbb említett cserére, amellyel Károly újabb birtokkal tudta megerősíteni Csókakő várát. Még ebben az esztendőben ismét elcserélt egy Fejér megyei birtokot a király Györke fia Pállal, amikor júniusban Pál verebi részbirtokaiért Sóskút birtokát adta a király.

Györke fia Pál a Csák nemzetségbe egyelőre nehezen beilleszthető ún. Györke ág tagja.25 Édesapja Györke fia Györke 1312-ben a rozgonyi csatában a király zászlóját hordozva esett el.26 Ezután karolhatta fel az uralkodói pár az elesett Györke gyermekeit, Pált és testvérét, Erzsébetet. Erzsébet a királynői

21 HECKENAST 1970,102. (G.i.)

22 KARÁCSONYI 1900, 291-292.

23 Az oklevél igen nehezen olvasható, szakadt és foltos. Györffy György olvasata szerint itt már 1330-at megelőzően is volt birtoka Csák nembeli Györke fia Pálnak, míg a legújabb olvasat szerint erről nincs szó az oklevélben. (GYÖRFFY 1987,386; ANJOU OKLTXIV, 110.)

24 Gesztes és Csókakő, valamint Bátorkő cserével 1326- ban, Vitány legkésőbb 1324-ben már királyi birtok.

25 WERTNER 1891, 185-189, genealógiai ábra uo.: 197; KARÁCSONYI 1900, 329-330.

26 SRH 489.

27 ANJOU OKLTXIX, 196; ANJOU OKLT XXIII, 38-39.

28 ANJOU OKLT VIII, 193-194.

29 ANJOU OKLTXIV, 110-111.

30 Idővel talán Magyar Pál Ghymesi várnagy familiárisa

lett, de lehet, hogy az idézett adatok a Valkó megyei

Ibrányi család Györke fia Pál tagjára vonatkoznak.

Ezeknél egy esetben sem kerül utalás a Csák nemzetségre. (ANJOU OKLT XI, 179; ANJOU OKLT XVII,

90-91; ANJOU OKLTXXIII, 201.)

udvartartásba került, majd a királyné személyesen szerzett számára férjet Jakab, Pozsony városának bírája személyében.27 Csák nembeli Györke fia Pál is jó kapcsolatban volt a királlyal. Pál szintén az udvarban kezdte pályafutását 1324-ben apródként,28 majd udvari ifjúként tűnt fel az oklevelekben.29 ígéretesnek induló pályáját a korban megszokott módon kezdte meg. Nem tudjuk, végül miért nem tudott kiemelkedni kortársai közül, amit az is mutat, hogy nem sokat tudunk további életéről.30 Neve főként a Tolna megyei Szilágy birtokával összefüggésben előkerülő peranyagban fordult elő.31 1351-ben a királyné még beavatkozott Györke fia Pál javára a Szilágy birtokkal kapcsolatos perbe, de ezután már nem találkozunk a nevével, feltehetően nem sokkal ezután meghalt. Csak Klára nevű lányáról van tudomásunk, aki Tornaaljai Sandrin fia Miklós mesterhez ment feleségül.32 * Klárát az 1376-ban kelt oklevél Gerencséri Györke fia Pál lányának nevezi. "

Az okleveles emlékek alapján tudjuk, hogy Györke fia Györke még nem volt Gerencsér birtokosa, ezért joggal vetődik fel a kérdés, vajon Györke fia Pál a Fejér megyei Gerencsér birtokán építkezett-e. Az adatok ezt nem támasztják alá. Amikor Fejér megyében valamely hatósággal került kapcsolatba, minden esetben Kér nevű birtoka után nevezték meg, tehát birtokközpontja vagy Fejér megyei székhelye Kéren lehetett.34 Ez a Kér nevű település Zámoly és Csákberény között állt valaha.35

Ma már nem ellenőrizhető adat szerint 1355- ben a Fejér megyei Gerencsért együtt említették Kerekivei és Boklárral. Ez utóbbi a döbrentei Himfi család birtokát képezte.36

31 1333(?) (KALLAYI, 97.); 1340 (KÁLLAY I, 136.); 1343 (KÁLLAY I, 159-161.); 1344 (KÁLLAY I, 178.); 1345 (KÁLLAY I, 183.); 1346 (KÁLLAY I, 189-190, 192, 194, 196.); 1347 (KÁLLAY I, 198, 200, 203-204, 207, 209- 210, 212.); 1348 (KÁLLAYI, 219, 220.); 1349 (KÁLLAY

I, 227.); 1350 (KÁLLAY1,233,235-237.); 1351 (KÁLLAY

II, 3,10.).

32 DL 42008. Ebben az oklevélben Szilágy birtokot zálogosították el, amely valószínűleg leánynegyed címén maradt Klára birtokában, hiszen fiúsításáról nem ismerünk adatot.

33 „Domina Clara vocata filia Pauli filii Gyürke de Gerencher.” (DL 42008.)

341341 (KÁLLAY1,141,143.); 1346 (KÁLLAY1,194,196.). 33 GYÖRFFY 1987, 391. A három Fejér megyei Kérből ez hozható kapcsolatba a Csák nemzetséggel. Elképzelhető még a Boglár melletti Kér is.

36 Sajnos az oklevél már nem található meg, Csánki Dezső hivatkozik rá. (CSÁNKI 1897,317.)

71