Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
László János: Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999 - 2008 (A kutatások történetének összefoglalója)
Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999-2008 objektumokat vágott ketté.26 * A Környe, Gázvezeték elnevezésű lelőhelyen két korszak emlékanyagát azonosítottuk/ A vezeték a dombtetőt L alakban vágta ketté 350 méter hosszúságban, a hosszabbik szakaszon (12. kép) középső bronzkori mészbetétes edé-12. kép: Környe, Gázvezeték. A hosszabbik szakasz a bronzkori objektumok feltárása közben Abb. 12: Környe, Gasleitung. Die längere Strecke während der Freilegung bronzezeitlicher Objekte nyék kultúrájához kapcsolható településobjektumokat találtunk. Ezek kiszélesedő aljú (tároló)gödrök voltak, valamint egy nagyobb, szabálytalan ovális alakú, földbe mélyített objektumot is feltártunk. Ez 13. kép: Környe, Gázvezeték. Bronzkori árok, mellette egy tárológödör Abb. 13: Környe, Gasleitung. Bronzezeitlicher Graben, daneben eine Vorratsgrube 26 Erről a területről korábban nem rendelkeztünk sem adattal, sem lelettel, így ez a feltárás igazából leletmentésnek minősült. Azonban ennek ellenére, a kivitelező pozitív hozzáállásának köszönhetően, ezen rész régészeti kutatását elvégezhettük a rendelkezésre álló keretből. 14. kép: Környe, Gázvezeték. Árpád-kori ház Abb. 14: Környe, Gasleitung. Arpadenzeitliches Grubenhaus utóbbiban égetésre utaló nyomok is előkerültek, esetleges tetőszerkezetnek azonban nem találtuk nyomát. Összesen 14 objektumot tártunk itt fel, ezek közül néhány betöltése igen gazdag volt leletanyagban, főleg edénytöredékekben (köztük jó néhány mészbetétes díszű fazék töredéke), állatcsontokban, kagylóhéjban.28 A területen található árkok teljes rendszerét a feltárás jellegéből adódóan nem lehetett megállapítani, ezt csak egy későbbi célzott, nagy területen történő kutatás vizsgálhatná. (13. kép) A rövidebbik árokszakaszon pedig egy Árpád-kori ház (14. kép) és egy külső kemence maradványait bontottuk ki. A kőkemencés ház a benne talált leletanyag alapján a 12-13. századra keltezhető. A humuszban megfigyelt nagy leletsűrűség alapján oldalirányban nagyobb kiterjedésű lelőhelyet kell feltételeznünk itt. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a terület - részint földrajzi fekvéséből adódóan is - a környék egyik legnagyobb kiterjedésű, s talán nyugodtan kijelenthetjük, legjelentősebb leletanyaggal kecsegtető középső bronzkori telepe, későbbi feltárása mindenképpen hasznos és érdekes lenne. Ugyanebben az évben a másik nagy felületet érintő megelőző feltárás a kertvárosi lakópark építéséhez kapcsolódott. A házak közművezetékeinek és a telkek közti utak nyomvonalának kutatására szerződtünk, ez két lelőhelyet érintett. Az 5. lelőhely (Petőfi utca vége) területén a terepbejáráskor alacsony intenzitásban gyűjtöttünk felszíni Árpád-kori, illetve kisebb mennyiségben őskori oldaltöredékeket, azonban a megelőző feltárás során kijelölt több kutatóárkunkban nem találtunk megtelepedésre utaló egyértelmű 27 TbM Rég. Ad.: 44-2005. 28 Szükséges megjegyezni, hogy objektumok környezetében a vezetékárok nyomvonalán kívül mindkét irányban csak 1-1,5 méter szélességben tárhattuk fel a területet, így esetenként csupán félig feltárt objektumokról beszélhetünk. 63
