Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
László János: Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999 - 2008 (A kutatások történetének összefoglalója)
László János templomtól délkeletre, keletre és északra találhatók, és több rétegben egymáson helyezkedtek el. (10. kép) Különböző típusúak a temetkezések, koporsók létére a nagyszámban előkerült koporsószeg utal, helyenként a fakoporsót a kővel kirakott oldalú sírgödör helyettesíti; legtöbb esetben azonban azt feltételezhetjük, hogy a halottat szorosan lepelbe csavarva helyezték a sírba. Egy sír esetén gyanítható, hogy a holttestet falappal vagy egyszerűen koporsófedéllel borították le. A sírokban mellékleteket nem találtunk. További sírokra lehet még számítani a szomszédos erdő területén, ezek feltárására azonban rajtunk kívül álló okok miatt már nem vállalkoztunk.21 A négy évig tartó ásatás folyamán a város területén található legkorábbi épített emléket tártuk fel, építési idejét a leletanyag alapján a 12-13. századra tehetjük, leszűkítve talán ezek fordulójára. A területen lehetőség van még a település pontos lokalizálására, ez a későbbi, ezzel a korszakkal foglalkozó kutatók számára jelent majd feladatot. MEGELŐZŐ FELTÁRÁSOK Bár megelőző feltárások már a korábbi évtizedekben is léteztek, intézményesült formában 1998- tól jelentek meg a törvényi előírásoknak megfelelően. Kezdetben nehézséget okozott ezen feltárási forma elfogadtatása azokkal, akiknek kötelességévé vált ennek finanszírozása, azonban az évek múlásával szerencsére bevett gyakorlattá vált. Az első ilyen jellegű tevékenység 1998-ban történt a Környe felé vezető elkerülő út építése előtt.22 Néhány éves szünet után a megelőző feltárások 2004 folyamán megszaporodtak, olyannyira, hogy 5 hónap leforgása alatt 7 lelőhelyen kellett ásatást végezni. Az első olyan talajmunkával járó beavatkozás, amely régészeti lelőhely területén történt, a Tatabányai Hőerőmű gázellátására szolgáló vezeték kiépítése volt. Ennek nyomvonala több nyilvántartott lelőhelyet érintett, s mivel egy kisebb szakasza Környe község területén húzódott, ezért azon szakasz feltárását is a Tatabányai Múzeum végezte. A nyomvonal régészetileg érintett részein mindenhol 1,5 méter szélességű árkokat jelöltünk ki. A vezetékárok kialakításával egyidejűleg elsőként Környe, 11. kép: Környe, Fácánkert. A vezeték feltárt nyomvonala Abb. 11: Környe, Fácánkert. Die freigelegte Spurlinie der Erdgasleitung 21 LÁSZLÓ 2004b; LÁSZLÓ 2006; LÁSZLÓ 2007; az ásatás részletes publikálása pedig: LÁSZLÓ 2010b. 22 LÁSZLÓ 1999, 233-235; LÁSZLÓ 2000, 114; LÁSZLÓ 2001a, 28-29. Fácánkert lelőhelyen kutattunk.23 (11. kép) Itt korábban a felszínen alacsony sűrűségben főként őskori edénytöredékek kerültek elő. Munkánkat nagyban megnehezítette, hogy a felszíni humusztakaró változó vastagságú volt, 40-50 cm mellett helyenként a 2 métert is megközelítette. A 210 méter hosszú szakaszon árokmaradványokat találtunk, többek között egy nagyméretű, V-átmetszetűt is, több cölöplyukat, valamint egy nyílt színi tüzelőhely (kemence?) maradványát. A pontos kormeghatározás még nem történt meg, annyi azonban sejthető, hogy a bronzkornál korábbi leletek is előkerültek ezen a területen. A leletanyag zöme edénytöredékekből állt, valamint néhány kőeszközt, orsókarikát és orsógombot is találtunk. Az objektumokból több állatcsont is előkerült. Az eddigi megfigyelések alapján egy nagy kiterjedésű, viszonylag alacsony objektumsűrűségű telep meglétével számolhatunk itt. A vezeték nyomvonalán két további helyszínen is megelőző feltárásba kezdtünk, mindkét hely közvetlen közelében a terepbejáráskor edénytöredékeket gyűjtöttünk, ezek előfordulása azonban alacsony intenzitású volt. A Gatyás-réten bronzkori jelenségek előkerülésére számítottunk, de a kijelölt 80 méter hosszú és 1,5 méter széles kutatóárkunkban semmiféle érdemleges jelenséget nem találtunk.24 Kicsit távolabb, a Bikás-rét nevű határrészen, ahol a felszínen korábban kora bronzkori edénytöredékeket és kőeszközöket gyűjtöttünk, már valamivel hosszabb területen jelöltünk ki kutatóárkot. A 150x1,5 méter nagyságú felületen csupán egy sekély, szabálytalan kör alakú, talán a kora bronzkorra, a Makó-kultúrához köthető gödröt bontottunk ki. A felszíni leletek alapján a kérdéses terület a lelőhely északi szélét jelentheti.25 Közben, az árokásás során, az Által-ér jobb partján emelkedő dombtetőn a munkagép régészeti 23 TbM Rég. Ad.: 43-2005. 24 LÁSZLÓ 2005a; TbM Rég. Ad.: 48-2005. 25 LÁSZLÓ 2005b; TbM Rég. Ad.: 47-2005. 62
