Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
László János: Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999 - 2008 (A kutatások történetének összefoglalója)
László János szakára tehető, erre több szemetesgödör, valamint felszíni tüzelőhely utal. A gödrök különböző alakúak, többféle méretűek, mélységűek; a bennük talált zömmel edénytöredékek meghatározták az objektumok időbeli besorolását. A felszíni tüzelőhelyek a bolygatatlan talajszint felett 10 cm-re helyezkedtek el, tehát ez a szint tekinthető a késő bronzkori eredeti felszínmagasságnak. (5. kép) Találunk közöttük boltozott kemencét, illetve négyszög alakú, peremmel ellátott, agyaggal tapasztott felületű egyszerű tüzelőhelyet is. Házak vonatkozásában bizonytalan adatokkal rendelkezünk, ebben a korszakban cölöpszerkezetű felszíni házak ismeretesek. Lelőhelyünkön is előkerült két ilyen, azonban nem lehet pontosan megállapítani, hogy ehhez az időszakhoz sorolhatók-e, vagy esetleg később építették őket. Fémleletek vonatkozásában viszonylagos gazdagságról beszélhetünk, a humuszban és az objektumokban sok gömbös fejű bronztűt, tutulust, karikát találtunk. A kora vaskorban is lakott volt a terület, ebből az időszakból félig földbe mélyített objektumok maradtak meg a gödrök és tűzhelyek mellett. Ezen objektumok nagy része négyszögletes volt, tetőtartó szerkezetnek nem találtuk nyomát. Egy objektum esetén annak nagy mélysége miatt szerencsés módon megtaláltuk az oldalában kialakított feltételezhetően kemencerészt. (6. kép) Másik esetben 6. kép: Tatabánya, 52. lelőhely. Kora vaskori földbe mélyített építmény (59. objektum) Abb. 6: Tatabánya, Fundort 52. Früheisenzeitliches Grubengebäude (Obj. 59) viszont a félig földbe mélyített objektum kör alakú volt, szemközti oldalain a tetőtartó cölöpök egyértelmű maradványaival. (7. kép) A kora vaskor hagyatéka jól körülhatárolható, megmunkált, díszített csonteszközök és szkíta mintára készült pecsételő jellemzi ezt a kört. A késői vaskorból eddig egy kelta ház került elő, betöltésében nagy mennyiségű állatcsonttal és edénytöredékkel. A népvándorlás korára, a késő avar időszakra egy objektum keltezhető: a négyszögletes, 18 LÁSZLÓ 2002b, 146-148. 19 LÁSZLÓ 2001c; LÁSZLÓ 2002a; LÁSZLÓ 2003; LÁSZLÓ 2004a. 7. kép: Tatabánya, 52. lelőhely. Kora vaskorié?), kör alakú, ágasfás szerkezetű építmény (42. objektum) Abb. 7: Tatabánya, Fundort 52. Früheisenzeitliches, rundes Grubengebäude mit Pfettendach (Obj. 42) félig földbe mélyített objektum kemence nélküli, egy részét újkori beásás rongálta, keltezése a benne talált edénytöredékek alapján egyértelmű, 8. század vége, 9. század eleje.18 19 A területet még az Árpád-korban is lakták, félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes háztípus további darabjait találtuk meg, egy esetben a sarkokon is cölöplyukakkal, (8. kép) továbbá külső kemencéket. A leletanyag legkorábbi részét a csillámos soványítású, hullámvonalköteg díszítésű edénytöredékek jelentik (10—11. század), azonban meghatározó jellegű és mennyiségű a 12—13. századra datálható kerámia, így ez alapján a kora középkori itteni megtelepedést erre az időszakra tehetjük."1 A kézi módszerrel történt humuszeltávolításnak köszönhetően egy lefelé fordított, talán áldozati edényt is találtunk, amely erre az időszakra keltezhető. 2001 nyarán néhány napos próbafeltárást folytattunk a bánhidai egykori iskolamúzeum udvarán.2" 8. kép: Tatabánya, 52. lelőhely. Árpád-kori földbe mélyített építmény (55. objektum) Abb. 8: Tatabánya, Fundort 52. Arpadenzeitliches Grubengebäude (Obj. 55.) 20 TbMRég. Ad.: 33-2002. 60
