Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

László János: Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999 - 2008 (A kutatások történetének összefoglalója)

Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999-2008 amely darabszáma és a tárgyak típusa alapján egye­dülálló a magyarországi eddigi leletanyagban.14 A feltárás során jelentős számban találtunk még kora Árpád-kori leleteket, valamint objektumokat: félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes szerkezetű házakat, külső kemencebokrokat. A régészeti lelet­anyag vizsgálata során kiderült, hogy az Árpád-kori leletek főleg a 10-11. századra keltezhetőek (mere­dek oldalú, lapos aljú bográcsok), de néhány tárgy már a 12. század hagyatékát képviseli (jellegzetes világosszürke, fehéresszürke színű, jól égetett kerá­miák).15 A feltárás eddigi viszonylag csekély alapte­rülete csupán azt a következtetést engedi meg, hogy a nagy kiterjedésű lelőhely ezen részét inkább a korai Árpád-korban lakták, míg a település súlypontja a későbbi időszakban áthelyeződhetett, hiszen a többi területen nagyobb mennyiségben találtunk későbbre keltezhető kerámiát a felszínen. A későbbiek során mindenképpen érdemes majd a feltárást folytatni itt, a több korszakot átfogó lelőhely érdekes régészeti eredményeket hozhat még. 1998-ban kezdtük el a korábban adattári nyilván­tartásban még ismeretlen 52. számú lelőhely (Tarjáni út) feltárását.'6 A lelőhely a város délkeleti részén ta­lálható, a Tarján-patak és a Galla-patak összefolyásá­nál elhelyezkedő háromszög alakú területen, amelyet délkeleti irányban a Tarján felé vezető műút határol. A földhivatali nyilvántartás szerint mezőgazdasági művelés alatt álló területet ipari rendeltetésűre kí­vánták megváltoztatni, s az eredményes tulajdonos­­váltás előfeltétele volt a terület régészeti feltárása. 1998 és 2002 között végeztünk feltárást a területen, így az érintett terület mintegy egyharmad részét kutattuk meg.17 (4. kép) 2002 után nem folytattuk a feltárást, mivel a törvényi szabályozás megváltozása folytán az ásatás már megelőző feltárásnak minősült volna, így az ilyen jellegű munkákat már annak kel­lett finanszíroznia, akinek a feltárás elvégeztetése érdekében állt: tehát a városi költségvetési pénz­forrásokat másra fordítottuk. 2005 végén a terület akkori tulajdonosa - a föld földhivatali átminősíté­sének előfeltételeként - lehumuszolta a felületet, így a bolygatatlan altalaj felett levő régészeti jelenségek (kemencék, egyéb értékelhető objektumok, leletek) elpusztultak. A mélyebb rétegekhez így a kincskere­sők is hozzáférhettek, ezáltal sajnálatos módon meg­indult a terület kifosztása. A feltárt 2450 m2 felületen 102 objektumot tár­tunk fel. A munkálatok során napjainkban már meg­haladottnak tekintett teljes kézi feltárást végeztünk, ennek köszönhetően a humuszban is megfigyeléseket tehettünk, valamint ott sok értékelhető leletanyagot 14 LÁSZLÓ 2010a. 15 LÁSZLÓ 1999, 235-243, 248-252, 255-261; LÁSZLÓ 2001a, 19-23, 67; LÁSZLÓ 2001b; LÁSZLÓ 2008a. 16 A tatabányai terepbejáráson az újonnan megismert lelőhelyeket sorszámoztuk, az előkerülés sorrendjében a lelőhely ezt a sorszámot kapta, a közelben ugyanis 4. kép: Tatabánya, 52. lelőhely. Kora vaskori és Árpád­­kori objektumok 2001-ben Abb. 4: Tatabánya, Fundort 52. Früheisenzeitliche und arpadenzeitliche Objekte im Jahre 2001 találtunk. Az öt éven át folyó feltárás során megha­tároztuk a lelőhely keleti szélét (az objektumok rit­kulásából következtettünk erre); az ásatási felülettől nyugatra (a patakparti bokrosig) és délre (a közmű­­vezetékek és a földút vonaláig) azonban később van lehetőség további kutatásra, a lelőhely még nem tel­jesen feltárt. A leletanyag részletekbe menő feldolgozása előtt a terület településtörténetéről árnyalatlan képet le­het festeni csupán. A terepviszonyok kitűnő lehetősé­get nyújtottak település kialakításához, közelben két patak is biztosította a vízellátást, s a felszín egyenle­tessége kiválóan alkalmas volt házak kialakítására. Legkorábbi megtelepülés az urnamezős kultúra idő-5. kép: Tatabánya, 52. lelőhely. Késő bronzkori kemence sütőfelülete a humuszban (28. objektum) Abb. 5: Tatabánya, Fundort 52. Überreste eines spät­bronzezeitlichen Backofens im Humus (Obj. 28) nem volt olyan földrajzi név, amiről jól azonosíthatóan elnevezhettük volna. 17 2001-ben egy elnyert nagy összegű támogatás segítsé­gével az előző évekhez képest jóval nagyobb területet sikerült feltárnunk. 59

Next

/
Thumbnails
Contents