Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
László János: Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999 - 2008 (A kutatások történetének összefoglalója)
Régészeti tevékenység Tatabányán: 1999-2008 A terepbejárások számára kedvező lehetőséget teremtett egy 2003-ban hozott miniszteri rendelet,9 amely örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítéséről rendelkezett. Az előírt hatásvizsgálatok alapját természetesen a helyszínen végzett részletes terepi vizsgálat jelentette, amelynek anyagi költségeit lényegében a megrendelőnek kellett állnia. így a környék több településének vizsgálata vált lehetővé. Mivel ezeket szűkös időhatárok között kellett elkészíteni, ezért a települések teljes felszíni vizsgálata nem volt lehetséges, csupán a legszükségesebb területeket lehetett bejárni: mindebből egyértelműen adódik a következtetés, a későbbiek során még újabb, a felszínen beazonosítható lelőhelyek előkerülésével kell számolni. Héregen csak kis területen volt terepbejárás, ott 2004-ben 7-et, Gyermelyen 2007-ig 7-et, Szomoron pedig 2008-ig 14 lelőhelyet határoztunk meg, ezek zömmel bronzkoriak, római koriak és középkoriak voltak. Érdekes módon ezeken a településeken (Tatabánya kivételével) a neolitikum és a rézkor időszakából eddig nem találtunk megtelepedésre utaló felszíni nyomokat. így már a 150-et meghaladja az ismert régészeti lelőhelyek száma Tatabánya vonzáskörzetében: ezek nemcsak szakmánk számára lehetnek érdekesek, hanem a róluk rendelkezésre álló új adatok birtokában az érintett területeken építkezők biztos támponttal rendelkezhetnek, hogy a földmunkák végzésekor mivel kell számolniuk. 2. kép: Terepbejárások a Tatabányai Múzeum gyűjtőterületén Abb. 2: Geländebegehungen auf dem Sammelgebiet des Tatabanyaer Museums TERVÁSATÁSOK A tárgyalt időszakban a városban több tervásatás folyt, fontos kiemelni ennek jelentőségét, hiszen az ilyen típusú feltárás napjainkban egyre ritkább a feltáró intézmények forráshiányossága miatt. Legrégebben indult feltárás a dózsakerti, amelynek kutatása a lakóterület kibővítésével vált szükségessé az 1970-es években. Az első munkálatok a 9 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet. területen 1976-ban történtek, majd 1993-99 között befejeződött a teljes kutatható terület feltárása. A Réti út-Dózsa György út-Által-ér által közrezárt területen a legkorábbi megtelepedés a neolitikum időszakára keltezhető, azonban a terület későbbi intenzív beépítettsége miatt csupán szórvány leletanyagot találtak ebből az időszakból, objektu-57