Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága régészeti feltárásai 2009-ben
Régészeti feltárások 2009-BEN 21. kép: Komárom-Szőny, Vásártér. A Kiy szelvényben megfigyelt csatorna Abb. 21: Komárom-Szőny, Vásártér. Der Kanal im Schnitt Ki 7 sú, utolsó építési fázisában nagyméretű kőlapokkal burkolt út került elő (J16, J 17, J18, J19). (20. kép) A mintegy 3 m szélességű út párhuzamosan fut az 1998-1999-ben feltárt, észak-déli irányú kőlapokkal burkolt úttal (A15, A16, -A15, -A16 szelvények), s ezzel első ízben vált lehetővé Brigetio municipiuma egyik insulájának részbeni lehatárolása, amelynek keletnyugati kiterjedése 50 m. Az útszakasz észak-déli kiterjedését egyelőre 17,5 m hosszúságban figyeltük meg. Az utcát burkoló kőlapok csak néhány esetben maradtak meg, azokat ugyanis a későbbi korokban elhordták. Az út vonulatától keletre újabb épületekre utaló nyomok kerültek elő (K16, K17, K18, K 19), amelyek egy másik insula meglétére utalhatnak. Ugyancsak itt csatornakonstrukciót találtunk, amely a lakóházakhoz tartozó vízvezetékrendszer részét képezhette. A tegulákból összeállított csatorna szintje 3 méter hosszan, észak-déli irányban 30 cm-t süllyed, ami 10%-os lejtésnek felel meg. A K17 szelvényben megfigyeltünk egy kelet-nyugati irányú, kelet felé folytatódó oldalágat, amelyet egy kőfalon vezettek át. (21. kép) Terveink szerint 2010-ben folytatjuk az insularendszer és a lakóházak közműhálózatának a vizsgálatát. Ásatásvezető: Borhy László - Számadó Emese SZOMÓD, SZELLŐ UTCA (427/38 HRSZ.) A szomódi Hosszú-dűlő területén létesítendő lakópark közműépítése során már a tavalyi évben is előkerültek a dunántúli mészbetétes edények kultúrájához tartozó településobjektumok. A lelőhely a községtől keletre levő dombhát nyugati lejtőjén található; feltételezhető, hogy nem csupán a jelenleg még mezőgazdasági művelésű területekre terjed ki, hanem benyúlik a már beépített területekre is (pl. Jókai utca házsora). Ebben az évben a 427/38 hrsz-ú területen végzett házalapozási munkák során további objektumok kerültek elő, amelynek következtében leletmentés vált szükségessé. Két széles, egymás mellett elhelyezkedő, lapos aljú, középső bronzkori leletanyaggal keltezhető gödör (22. kép) mellett kicsit távolabb egy kiszélesedő aljú, mintegy 1 méter mély tárológödröt bontottunk ki, amely szintén a mészbetétes edények kultúrájához köthető. Előbbiek mélységét a felszín elegyengetése miatt nem tudtuk megállapítani, míg utóbbi alját 125 cm mélységben értük el. Kissé távolabb egy nyugat-keleti irányú, kb. 3 méter széles és 90 cm mély árkot vágott át az alapozási árok. Ennek datálása leletanyag hiányában nehéz, a környező területek feltárása után érdemes újból megvizsgálni, mennyire illeszkedik a bronzkori települési rendszerbe. A leletanyag a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeumba került. Ásatásvezető: László János 22. kép: Szórnád, Szellő utca. Két egymás melletti gödör a ház alapozási árkának szélénél Abb. 22: Szórnád, Szellő utca. Zwei nebeneinanderstehende Gruben am Rande des Fundamentgrabens
