Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Marton Melinda: Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története (1852 - 1944)

Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története

folytatódott. A hitbizomány öröklésében Esterházy Ferencet kiskorú fia, Esterházy Ferenc Miklós (1896-1939) követte.89 A kiskorú gyermek helyett 1920-ig nagybátyja és egyúttal gyámja, Esterházy Móric (1881-1960) vezette a hitbizományt. Esterházy Móric idejében 1910 és 1914 között összesen 86 825 korona nyereménye volt a ménesnek, az átlagnyeremény 28 942 korona volt.

Az egész korszakból 41 év adatai állnak rendelkezésre, 1862 és 1914 között az Esterházy család összesen 1790 926 korona nyereményre tett szert. Az éves átlagnyeremény 43 681 korona. Fontos megjegyezni, hogy az átlagnyeremények számításánál nem az évek számával osztottam, hanem minden esetben a rendelkezésre álló adatok számával. Az adatok szórása és szóródása azonban igen magas. A legsikeresebb év 1888 volt 218 870 korona össznyereménnyel, míg a legrosszabb évben, 1907-ben csupán 250 koronát nyertek lovaik. A ménes legsikeresebb időszaka Esterházy Miklós József tevékenységéhez kapcsolódott, 1862 és 1897 között 1 651 261 koronát nyertek a lovak, ami az összes nyeremény 76%-a volt. Figyelembe véve

a tenyésztői nyereményeket is, amelyek pontos adatai 1906 és 1913 közötti időszakból állnak rendelkezésre, a korszak összes nyereménye 2 166 076 korona, az átlagos éves nyeremény 49 229 korona volt.90

A tatai tréningtelep és a versenypálya 1910-től kezdve lassan elnéptelenedett Az első világháború után Tata szerepét fokozatosan átvette az alagi tréningtelep. A világháború után véget ért a magyar és az osztrák versenyzés közötti szoros együttműködés, a versenysorozatokat (meetingeket) már nem egyeztették. Tavasztól őszig a hétvégéken mindkét fővárosban rendeztek futtatást, sok volt az átfedés. Állandóan két, illetve három helyen istállót fenntartani lehetetlen vállalkozás lett volna. Az osztrák tulajdonosok Bécsbe, a magyarok Alagra vitték a lovaikat. A tatai versenyistállók nagy része 1919-ben és 1920-ban átköltözött Alagra. A tatai idomítóközpont 1922-ben szűnt meg végleg.91 A tata-remeteségi ménesre hasonló sors várt. A magasvérű félvér- és angol telivérménest Esterházy Ferenc Miklós 1918- ban feloszlatta. A ménes utolsó példányait 1923-ban értékesítette.92

AZ TATA-REMETESÉGI ÚJ ARABS MÉNES TÖRTÉNETE (1918-1944)

Miközben az egykor híres ménes megszűnt, Remeteségpuszta egy új ménesnek adott otthont. Az új ménes állománya az 1918-ban feloszlatott lipicai császári és királyi ménes állományából,93 a piberi állami ménes Shagya populációjából s a 102 egyedből álló világhírű radautzi törzs arabs lovaiból állt. A ménes állománya 1924-ben 134 ló volt.94 Az új ménessel Ferenc Miklósnak egyrészt az volt a célja, hogy megőrizze az értékes állományt: „Bízott a Habsburg restaurációban és ennek megtörténte után gavalléros gesztussal vissza akarta adni az udvari ménest a volt királyi családnak.”95 Másrészt a nemes lovakat továbbtenyésztette, és elegáns kocsi- és hátaslovakat, tenyészméneket és kancákat nevelt ki az állományból. A lovakat négyévesen kezdték tanítani, a lipicai méneket pedig ötévesen a bécsi spanyol iskolába vitték idomításra.96 A népszerű Ben Húr némafilmjének készítésekor is (1927) a fogat a tatai ménes lovaiból

Marton Melinda Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar E-mail: marton.m.m@gmail.com

89 REVICZKY 1941,280.

90 Vadász és Versenylap 1862-1914.

91 Hesp József kézirata alapján. (TVK HGy.)

92 „1923-ban három darab előkelő származású angol telivér és több jeles félvér kanca cserélt gazdát, mint a régi tatai istállók maradéka innen a telepről.” (Gazdasági Lapok 1924. július 27. 227-228.)

93 Megvásárolt hat lipicai mént és húsz kancát csikóikkal.

állt. A lovakat az 1920-as években 5 árverésen értékesítették. Az első nevezetes árverésen, 1925-ben az uradalom 79 darab lovat értékesített 1750 000 koronáért a már 200 darabos állományból.97 A rendszeres árverések mellett a ménes állománya 1933-ban is még 114 lóból állt, ami vagyonban 170 500 pengőt ért.98 A ménes fennállása rövid ideig tartott. Az 1940- es évekből fennmaradt pedigrék alapján jól nyomon követhető, ahogy 1944. január 5-ig felszámolták a ménest. A ménes lovainak nagy részét magánszemélyek és a bábolnai ménes vásárolta fel.99

„Az örökösök a versenypályát felszántották... Lehalkult a lovasvilág Tatán, ahol a legnagyobb eredményeket elért magyar lovas, Janek Géza született és nevelkedett... S a temető sírkövein, kriptáin a feliratok viselik már csak a valamikor nagy lovas élet nyomait. E tenyészhelynek is már csak az emlékei vannak meg az egyes versenyistállónevekben és a... versenyek elnevezésében...”100

(Gazdasági Lapok 1924. július 27.227-228.)

94 Gazdasági Lapok 1924. július 27.227-228.

95 Világ 1925. február 15. 85.

96 Gazdasági Lapok 1924. július 27.227-228.

97 Pesti Napló 1925. május 6.101.

98 MOL TEL P. 195. IL T-B. 2. 36-41.

99 Pedigreelapok és méneskönyvek. MZSVK HGy.

100 FEHÉR 1990,56.

149