Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Marton Melinda: Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története (1852 - 1944)
Marton Melinda értékesítette, egy részét pedig ismert főhercegek és főurak vásárolták. Az eladásra szánt lovakat a bécsi és pesti Tattersallban is értékesítették.49 A ménest a lótenyésztés országos megszervezésekor területileg a bábolnai ménteleposztály alá sorolták be. A ménteleposztály területén összesen 18 ménes működött, a ménesek felét 1867 után alapították.50 Tata nemcsak mint tréningtelep, de mint híres versenyhely is közkedvelt volt a budapesti és bécsi közönség körében. Esterházy Miklós József a régi versenypályát Feszty Adolf műépítésszel 1886-ban felújíttatta, a területét is jelentős mértékben megnöveltette, valamint a pályát összeköttette a versenytérrel és az idomítópályával. A versenypálya és a tréningpályák a Vértesszőlősi út, a Baji út és a vasút által bezárt háromszögben, az Öreg-tó partján az Esterházy pince és az angolpark mellett helyezkedtek el. A monarchia egyik legszebb lóversenypályája épült fel az Öreg-tó partján.51 A pálya mellett fedett lelátó, nyári istálló, karám és zenepavilon épült. A pályateret ellátták az Esterházy család és a Lovaregylet színeit feltüntető lobogókkal. A zsűri tribünje magasan kiemelkedett, az emelvénnyel szemben helyezték el a fogadóirodát, valamint a mázsahelyiséget. A versenypályát ellátták illemhelyekkel, valamint vízvezetékkel, és rendszeresen locsolták.52 A 2000 méter kerületű pályának 600 méter hoszszú célegyenese volt. A versenypálya nehézsége miatt nagy kitartást igényelt a lovaktól. Ezért a pályán a kitartás fontosabb volt, mint a sebesség.53 A jobb megközelítés érdekében Esterházy Miklós József egy tóvárosi vasútállomás megépítését kezdeményezte, amely még 1886-ban, az első lóverseny előtt elkészült. A vasútvonal mentén fekvő versenypálya így Bécsből és Pestről is könnyen megközelíthető volt. A Magyar Lovaregylet által kiadott hivatalos program alapján 1886. szeptember 30-án délután 2 órakor kezdődött a verseny az új versenypályán gróf Esterházy Miklós József pártfogásával és a Magyar Lovaregylet rendezésével. A program hét versenyszámból állt.54 A lóversenyekre a Magyar Lovaregylet külön vonatjáratokat indított Budapestről, Bécsből, Komáromból és Győrből. A Magyar Királyi Államvasutak a tatai lóversenyek, kirándulások nagyobb látoga49 MOL TEL P. 212. Számadások. 216. kötet 62-248. 50 PODMANICZKY1903, 90. 51 Vasárnapi Újság 44. évf. 37. sz. (1897) 602. * STROBEL é. n., 2. 53 Vadász és Versenylap 30. évf. 43. sz. (1886) 401. 54 Tata-Tóvárosi Híradó 7. évf. 39. sz. 1886. szeptember 25-55 Tata-Tóvárosi Híradó 8. évf. 36. sz. 1887. szeptember 3. 56 Tata-Tóvárosi Híradó 7. évf. 40. sz. 1886. október 2. 57 Tata-Tóvárosi Híradó 25. évf. 24. sz. 1904. június 19. 58 Tata-Tóvárosi Híradó 1886-1896. 59 STROBEL é. n., 4. 60 STROBEL é. n., 7. tottsága miatt mérsékelt árú jegyek kiadását rendelte el. A tóvárosi vasútállomáson díszes váróterem, fogatok, bérkocsik, omnibuszok várták a nézőket és a résztvevőket.55 Komáromból 300 látogató, Bécsből és Budapestről 150 látogató érkezett.56 A versenytéren 3-4000 ember volt jelen. A lelátón az I. osztályú helyjegy 3 forintba, a II. osztályú 1 forintba, a III. osztályú pedig 20 krajcárba került. A katonatisztek pedig abban a kedvezményben részesültek, hogy az I. osztályú helyjegyet a II. osztályú helyjegy árán kapták meg.57 Az egyes futamok között a zenepavilonban a komáromi katonai zenekar játszott galoppokat, indulókat, keringőket és polkákat a közönség szórakoztatására. A versenyekre érkezőknek igyekeztek minden kényelmet biztosítani. A tatai verseny jól kiegészítette a budapesti nyári meetinget. Az 1886 és 1896 között rendszeresen megtartott versenyeken a királyi ház tagjai mellett Bécsből, Csehországból és Angliából érkeztek vendégek, valamint a magyar közélet jeles szereplői is jelen voltak. Esterházy Miklós József életében minden év augusztusában vagy szeptemberében vasárnaponként került megrendezésre az egynapos lóverseny.58 Az emberek a vár tornyát figyelték. Ha azon a grófi színekkel tarkálló zászló lengett, akkor otthon volt a gróf. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy közeleg a lóverseny időpontja.59 A gróf tatai érkezésével egy időben megjelentek a plakátok, hirdetve a lóversenyt és a várszínházi előadást. A lóversenyekre a belépőjegyekből minden alkalommal annyit készíttetett az uradalom, amennyi a várható szükséglet volt. A jegyeket általában a tatai „Engländer nyomda” készítette. A jegy két összetűzött lapból és további két részből állt. Belépéskor az alsó részt leszakították, a felső részt pedig egy kis selyemzsinóron a gomblyukba kötötték.60 A rendelkezésre álló adatok alapján a nézők száma a vizsgált időszakban (1886-1896) többnyire 2-3000 fő között alakult. A jegyek áráról tudjuk, hogy az első osztályú jegy 3 forint, a másodosztályú 2 forint, míg a harmadosztályú pedig 20 krajcár volt.61 A versenyekre érkezett közönség és meghívottak szórakoztatására 1888-ra felépült a színház, amely előadásait a verseny hétvégéjén tartotta meg vándortársulatok, ismert színésznők és színészek közremű-61A belépőkből származó teljes bevétel becsléséhez meg kell határoznunk a két szélsőértéket. A minimális bevételt úgy kapjuk meg, ha 2000 fővel számolunk, és feltételezzük, hogy mindenki harmadosztályú jegyet vásárolt. Ebben az esetben a teljes bevétel 400 forint lett volna. A maximális bevétel úgy határozható meg, hogy 3000 fős látogatottság mellett feltételezzük, hogy mindenki első osztályú jegyet vásárolt. Ekkor a teljes bevétel 9000 forint lett volna. A számítások alapján nagy valószínűséggel átlagosan 2500 forint volt a bevételük a belépőjegyekből évente. A versenyszámokban elnyerhető díjak összege 1000 és 2000 forint között mozgott. 146
