Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Soós István: A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán (1809. augusztus 22 - november 21.) (Adalékok Tata történetéhez)
A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán békekötés után továbbra is az inszurgens csapatok mellett maradt, és a velük kapcsolatos teendőket intézte. Ugyanakkor székhelyét áthelyezte Kisbérről Budára, de gyakran utazott le Komáromba és Tatára is. Október 23-án innen adott hírt az uralkodónak az inszurrekció feloszlatásáról.59 Október 26-án itt dolgozta ki azt a javaslatát, miképpen vegye ki részét a Magyar Királyság az összmonarchia terheiből, különösen a Franciaországnak fizetendő hadisarc megfizetéséből. (Erre október 21-én utasította őt az uralkodó.60) November 3-án készítette el tervezetét arról, hogy a feloszlatandó inszurrekciós seregből két keretezredet állítsanak fel, amelyeket a törvényben biztosított hároméves kiképzésben részesítenének.01 * November 4-én a Magyar Királyság főméltóságaiból egy bizottságot hívott össze, amelynek feladata az volt, hogy megtárgyalja: milyen mértékben tudna Magyarország a Habsburg Monarchiára kivetett francia hadisarc törlesztéséhez hozzájárulni, illetve miképpen tudnák a magyarországi egyházi és világi nagybirtokosok az ausztriai példa nyomán az ezüstöt beszolgáltatni. A tanácskozás jegyzőkönyvét november 5-én nyújtotta be.6J November 5-én szintén a városból terjesztette fel véleményét az uralkodónak a bécsi békének a horvát területek Franciaország részére történő átadásáról szóló határozatáról.63 Soós István MTA Történettudományi Intézet Budapest E-mail: ama@chello.hu IRODALOM DOMANOVSZKY 1935 József nádor iratai. Harmadik kötet. 1807-1809. (Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky S.) Budapest 1935-DOMANOVSZKY 1944 Domanovszky S.: József nádor élete. Első kötet. Második rész. Budapest 1944-DOMANOVSZKY 1991 Palatin Josephs Schriften. Vierter Band. 1809-1813. (Zusammengestellt und kommentiert von S. Domanovszky.) Budapest 1991. HORVÁTH 1873 Horváth M.: Magyarország történelme. Nyolczadik kötet. Budapest 1873. KÖRMENDI 1984 Körmendi G.: Tata története 1727-től a polgári forradalomig. In: (Szerk. Körmendi G.) Tata története II. 1727-1970. Tata 1984, 7-44. DIE HABSBURGER UND DER WIENER HOF IN DOTIS/TATA (22. AUGUST 1809 - 21. NOVEMBER 1809) (BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE VON DOTIS) ISTVÁN SOÓS Während des französisch-österreichischen Krieges des Jahres 1809 floh das österreichische Herrscherhaus vor den auf das Territorium der Habsburger Monarchie vordringenden französischen Armee im Mai 1809 von Wien nach Ungarn. Dort richteten der kaiserliche Hof und die Militärführung unter Führung von Kaiser und König Franz I. im Juni 1809 zuerst in Komorn/Komárom, dann ab dem 22. August 1809 in Dotis für nahezu drei Monate das österreichische Hauptquartier ein. Die Franzosen besetzten, nachdem sie am 14. Juni 1809 bei Kismegyer nahe der Stadt Raab/ Győr der ungarischen adeligen Insurrektion eine 59 DOMANOVSZKY 1991,136-152. 60 DOMANOVSZKY 1991,152-156; DOMANOVSZKY 1944, 304-305-61 DOMANOVSZKY 1991,161-168; DOMANOVSZKY 1944, 301-304. schwere Niederlage zugefügt hatten, auch Dotis und die benachbarten Siedlungen. In Dotis führten sie mehrere Tage lang Requirierungen durch und verursachten der Bevölkerung des Marktfleckens dadurch beträchtliche Schäden. Nach dem Sieg Napoleons I. in der Drei-Kaiser-Schlacht bei Wagram in Niederösterreich am 5./6. Juli 1809 führte der Hof von Komorn aus die Friedensverhandlungen. Das kaiserlich-königliche Haus zog zusammen mit dem militärischen Generalstab und den Mitgliedern der österreichischen Regierung wegen der dortigen schlechten Luft und verschiedenen Erkrankungen allerdings nach Dotis um, wo die Luft besser war 62 DOMANOVSZKY 1935, 794, 803-805, 807-808; DOMANOVSZKY 1991,172-175; DOMANOVSZKY 1944, 304-305-63 DOMANOVSZKY 1991,168-171. 105
