Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI eljuttattunk. P.H. Tata mezővárosában 1791. október l-jén. Az uradalom hivatalának részéről Josephus Toronyossi uradalmi számvevő Anton Schwaiger."

41 A szerződést 1791. november i-jén keltezték, egy 1793. december 17-i kifizetésről szóló bejegyzés pedig arról tanúskodik, hogy a mű elkészült, 140 forintot fizettek ki Anton Schwaiger képfaragónak a két elkészült homokkő griffmadárért.

4

2 Az elkészítés éve - 1793 - és a műveken lévő 1801es jelzés alapján felvetődik a kérdés, hogy ugyanazon szobrokról van-e szó. Másik hasonló témájú szoborpárról nem tudunk. Valószínűsíthető, hogy a korábban elkészült művekre akkor került a jelzés, amikor azokat 1801-ben kősziklaszerű posztamenseken helyezték el. Ekkor egy kisebb, javító, alakító munkát végezhettek el rajtuk: 1801. október 28-án 8 forintot fizettek „a tóvárosi szobrásznak két griffért az Angolkertben", mely kifizetés az összeg kicsinysége miatt csak kisebb munkára vonatkozhatott.

4

3 Egy 1801. augusztus 15-én kelt, angolkerti munkálatokra vonatkozó rendelkezés elején olvashatjuk: „a k. Grófnak kegyes resolutioja, némelly az angliai kertben végben viendő változások eránt, mellyeknek következésiben az Griff Madaraknak föl állítása azonnal rendeltetvén, az épittő Mesternek a munka ide kapcsolt Überschlag szerint accordában által adattatott";

4

4 az ehhez kapcsolt felsorolás tartalmazza többek között azt, hogy a két griffet a korábbi döntésnek megfelelően két oldalon, átlósan kell elhelyezni. Az ugyanitt olvasható építési költségvetésből kiderül, hogy a két griff alá került sziklaszerű talapzatok elkészíttetéséről ekkor határoztak. 1801. december 5-én fizettek egy kőművesnek a két griff angolkertben történő felállításáért.

4

5 1806-ban kis javítást végeztek a szobroknál, Georg Meitz szobrász egy fület készített a griffekhez.

4

6 Később, az 1810-es években, Anton Schwaiger fia, Lőrinc lefestette a szobrok posztamenseit.

4

7 4

1 MOL TEL P. 211. X. Szerződések. Közli: P. TÓTH 2004, 122. Német nyelvű eredetiről fordította Fatuska János. KOMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 47~48. 4

2 KDMM HGY RH fasc. 5. N. 15/a, 88. Közli: P. TÓTH 2004,111. 4

3 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 66. Közli: P. TÓTH 2004.111. 4

4 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,192. Közli: P. TÓTH 2004, 112. 4

5 KDMM HGy RH fasc. N. 15/a, 64. Közli: P. TÓTH 2004, 112. 4

6 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 74 • Közli: P. TÓTH 2004.112. 4

7 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 91. Közli: P. TÓTH 2004,112. 4

8 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,192. 4

9 A térképeket közli: SYLVESTER 2003, 256-258, 270, 271. Az 1791-es szerződésből kiderül az a fontos tény is, hogy ekkorra már elkészült a kertilak felé vezető híd, hiszen az irat említi az „újonnan elkészült tóvárosi hid"at. A griffek felállítására vonatkozó iratban is említik a hidat; a gróf arra utasítja az építőmestert, hogy az „új kertben lévő nagy hidat kérges erdei fá"-bó\ építse meg oly módon, hogy az Alpokban lévő svájci gyaloghidakhoz hasonlítson.

4" A jóval későbbi, 1820-as években zajló, kertet megújító munkálatok során kialakított Hattyúliget utcai és Erzsébet téri bejáratokkal kapcsolatban 19. századból származó térképek adnak támpontokat.

4" A híd és a kertilak mellett helyezték el azt a ma is álló, erdei lakot mintázó épületet, amelyet használhattak konyhaként és kertészházként is. (15-16. kép) Az épület hátsó, ma is vakolat nélküli, rusztikus fala az ún. török mecset falfelületéhez hasonló; a kialakítás stílusának köszönhetően nem törik meg a kertrészlet közeli, nagy grotta által meghatározott hangulata. Az angolkert meghatározó eleme volt a délszaki növénygyűjtemény elhelyezésére szolgáló üvegház is, a későbbi pálmaház elődje, melyet 1788-ban már építettek.

5

0 1789 folyamán gyorsulhattak fel igazán a munkálatok.

5

1 1795 tavaszán is dolgoztak az épületen.

5

2 Az üvegház további említései: 1797-ben, ' ' 1801ben,

5

4 1805-ben,

5

51806-ban,

5

61807-ben.

5

7 Az épület utódjaként is számon tartható, valószínűleg a 19. század végén épült pálmaház (17-18. kép) már vendéglátóhelyként, kioszkként működött, miközben növények átteleltetésére is szolgált. Az épületet az 1920-as évek második felében kapcsolták össze az akkor épült Kristály fürdővel. Téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épületének déli homlokzatát a középtengelyben a tető gerince fölé emelkedő, timpanonos bejárati épületrész díszíti. Oldalhomlokzatain felfalazott, íves attika található. A hosszú időn át két szintre osztott - eredetileg egy légterű épületet - 2007-re archív 5

0 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15, XX. Közli: P. TÓTH 2004, 112. KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 82. 5

1 Révhelyi professzor ezen a ponton nem győzi másolni a grófi számadáskönyvek sorait, csupán annyit jegyez meg: „

Glashaus, Grotta és Voglhaus munkák állandóan" (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 86.) 5

2 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 61. Közli: P. TÓTH 2004,112. 5

3 Kifizetés 1797. október 11-én Andreas Rossmann kőművesnek az angolkerti üvegház új ajtajáért. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 61.) 5

4 Kifizetés javításokért 1801. december 5-én. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 64.) 5

5 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 73. 5

6 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 74. 5

7 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 75. 95