Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez
A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI 29. kép: A műromok épületébe beépített római kori sírkő (Fotó: P. Tóth, 2007) Fig. 29: The Roman tombstone built in the building of the artificial ruins (Photo: P. Tóth, 2007) ebből az évből két bejegyzés is tanúskodik az angolkerti „Ruiná"-nál 8 9 zajló kőfaragó- és kőművesmunkákról/'" 1793-ban folytatták a munkákat. 9 1 1794-ben kezdődött — mint ahogy azt Sisa József a csákvári kert történetével foglalkozó tanulmányában említi" 2 - a vértesszentkereszti templomrom bontása. Köztudott, hogy a műrom falaiba - csakúgy mint a csákvári gótikus emlékműbe és csarnokba - a középkori vértesszentkereszti templom oszlop-, illetve pillérfejezeteit építették be, köztük hat figurális, állatábrázolású követ is. 9 3 A „Ruinen" 1796-ra már jelentős építmény lehetett, mert Festetics László ebben az évben itt járt nevelőjével, s útinaplójában feljegyezte: „kiváltképpeii szépek az Uraság anglus kertjében a diiledékeket (Ruinen) és barlangokat (Grotten) képező épületek". 9 4 Egy Révhelyi Elemér által a grófi levéltár iratanyagából kijegyzett adat alapján 1797-ben az „Angliai kertben a Ruinára vezető új canalis"-t falazták, 9 5 a Cseke-tó partja mellett futó kanális medrének kialakításáról van szó, melynek vize átfolyik az építményen. Fenti adatok alapján megállapítható, hogy a tóvárosi műromok jelentős része az 1790-es években épült fel, mégpedig 1792 és 1797 között. Ezt az időszakot az építkezés meghatározó fázisának tekinthetjük. Újabb, a műromok területét érintő, római kori sírkő elhelyezésére vonatkozó források származnak az 1800-as évek elejéről: két, 1801-es és 1802-es grófi rendelkezéseket tartalmazó iratról van szó, melyek 30. kép: A műromok együttesének területén található római kori kőfaragvány (Fotó: P. Tóth, 2008) Fig. 30: Roman carved stone figures in the territory of the artificial ruins (Photo: P. Tóth, 2008) korábban, a „török templom" és a nádkunyhó kapcsán kerültek említésre. Ezek értelmében „a nagy sírkövet a kis sziget csúcsára át kell hozni". 9'' 1802. május 8-án kelt egy azonos tárgyú másik utasítás is: „Ő Excellentiájának a Méltóságos Grófnak parancsolatja következésiben az várban lévő régi Római emlékeztető Temető Kőnek az Angliai kertnek a Ruina mellett levő szigetjébe való által helyeztetésére" vonatkozóan rendelkezik." A rom melletti sziget és a sziget csúcsának említése miatt ezek az adatok 8 9 Megemlítendő az a köztudott tény, hogy a ma használatos „műrom" szó az adott korban nem létezett, az ilyen jellegű építményeket - Tatán is - következetesen „ruina"-nak, „ruinen"-nek nevezték, melyek régi magyar megfelelője „düledék" szavunk. 9 0 KDMM HGy RH fasc. 5• N. 15/a, 88 (kifizetés 1792. márciusában kőművesmunkáért), 89 (kifizetés 1792. szeptemberében kőfaragó munkáért). 9 1 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 88 (kifizetés 1793 áprilisában kőfaragó munkáért), 89 (kifizetés 1793 novemberében kőművesmunkáért). 9 2 SISA 1997b, 156,157. 9 3 Révhelyi grófi levéltári jegyzetei közt említi az engedélyt, amelynek alapján Szentkeresztről köveket hozhatnak el. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,169.) Közli: P. TÓTH 2004,122. 9 4 Festetics László: 1796-dik esztendő utazásának rövid leírása. Idézi: GALAVICS1999, 38. 9 5 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,186. Közli: P. TÓTH 2004, 122. 9 6 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,192-193. 9 7 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,193. Közli: P. TÓTH 2004, 112. 101
