Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez
A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI hordozhat a török mecset: a csákvári török építmény kapcsán, a betléri szabadkőműves pavilont is párhuzamként említve, egyben utalva a Tatát birtokló Esterházy Ferenc szabadkőműves voltára és a családi kapcsolatokra, Sisa József felhívja a figyelmet a tatai török mecset ilyen irányú jelentésére is. H, s A szabályos nyolcszög alaprajzú, vakolatlan, durva kő-homlokfelülettel, csúcsíves nyílásokkal kialakított építmény a 19. század elején épült fel. A magas attikarészen nyolc mélyített, négykaréjos díszítőelem és vízkibocsátó nyílások láthatók. A félholdas csúcsdíszú gúlasisak körül, a fal tetején pártázatszerű kiképzés nyomai maradtak meg, melyeket utóbb rekonstruáltak. Az 1998-ban felújított, gótikus és iszlám művészetet gondolatilag és építészetileg is egymásra vetítő épület belső terét kupola fedi. Egy 1801-es, grófi utasításokat tartalmazó iratban említenek egy „török templomot" mégpedig a következőképpen: „a török templom helyett a szőlőskertben inkább szőlőcsőszkunyhó legyen'.' 8 4 Ez az irat közelebb visz az épület keletkezési idejének meghatározásához: ebben az évben tehát még csupán szó esett a török építményről, amely nyilván ezt követően épült fel. Emellett mindenképpen megemlítendő, hogy Révhelyi Elemér 1797-es dátummal — hivatkozás nélkül — említ egy tóvárosi angolkerti „török kéjlakot", mellette Gött nevét is feltünteti. Nem találtam ehhez köthető, a grófi levéltárból származó — illetve onnan lemásolt — iratot, bejegyzést, tervre való utalást. 8 5 Ezzel együtt újabb érdekes információt jelent, hogy a korabeli angolkertekben oly divatos kunyhó — itt konkrétan szőlőcsőszkunyhó — felépítése Tatán is szóba került. Nem tudjuk, hogy végül megépült-e ez a bizonyos szőlőskerti kunyhó, de az biztos, hogy az előkészítő munkálatok megkezdődtek. Egy 1802es iratban egyéb, műromokra vonatkozó utasítások mellett ugyanis a következőket olvashatjuk: „[...] és a szöllő hegyen egy Nád Gunyhonakfel állítása rendeltetett, annak ki spallérozására kívántató Tzifra Gyékényeknek fel keresésire végtire az Angliai Kertész 8 n Pestre exmittáltatott." 8 7 Úgy tűnik, e két iraton keresztül a kertépítés egy olyan fázisára nyerünk rálátást, amikor még nem vált véglegessé, hogy pontosan milyen épületeket kívánnak létrehozni, illetve még nem volt végső terv azok elhelyezésére. Nem tudjuk, hol volt a „szőlőhegy"; azt a gondolatot sem vethetjük el, hogy eredetileg a mai helyéhez képest máshová tervezték a török mecsetet, amely tervet aztán elvetettek a kunyhó miatt, minek követ8 3 SISA 1997b, 155. 8 4 A gróf 1801. augusztus 15-i azon rendelkezései sorában, melyek „az angliai kertben végben viendő változások eránt" történtek. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,192.) 8 5 KDMM HGy RH fasc. 15. N. 6, 48. 8 6 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 186, 192, 193. Közli: P. TÓTH 2004, 112. Nincs tudomásunk arról, hogy vakeztében a mecset máshol — mostani helyén — épült fel. Mint ahogy az is lehetséges, hogy annak idején éppen ez a Cseke-tó partján található domb volt a „szőlőhegy", amelyen a mecset ma is áll. Az 1740-es, 1750-es évektől jelentkező „új gótizálás" kezdetben az angolkertek építményein figyelhető meg. Tatán az ún. török mecset mellett ebbe a körbe sorolható az ún. műrom, mely méretének és kvalitásainak köszönhetően Magyarország legkiemelkedőbb ilyen jellegű épülete. (25-30. kép) 25. kép: A müromok épületének részlete egy 1940-es évekből származó képeslapon (KDMM HGy Itsz.: 70.2.196.4.) Fig. 25: Detail of the building of the artificial ruins, a picture postcard fi-om the 1940s (KDMM HGy Inv. No.: 70.2.196.4.) lóban „angliai" kertész dolgozott volna a területen; a szóhasználat valószínűleg — az angliai kertminták alapján — az angolkert kialakításával foglalkozó kertészre vonatkozik. Más iratokban magát az angolkertet is rendszeresen „angliai kertnek" nevezik. 8 7 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14,193. 99
