Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

P. TÓTH ENIKŐ kialakítása. A tatai medence vizeinek szabályozá­sával Mikoviny Sámuel mérnököt bízták meg, 8 aki az 1747-es munkálatok során, a lecsapolásokkal egy időben völgyzárógátat épített. Ennek következtében kialakult az Öreg-tó mai vízfelülete. Tóvároson a Cseke-tó új formájának létrejöttét szintén egy itt épült völgyzárógát segítette elő, a tó szabályozásá­nak ideje: 1765." Az alapvető vízrendezést követően Böhm Ferenc uradalmi mérnök nevéhez fűződik a környezet rendezése. Az ő tervei szerint indultak meg Tóvároson egy park kialakítását célzó munkálatok, melyek során a kezdetben érvényesülő kertépítészeti felfogást követően egyre inkább az angliai tájkerti mintákat vették figyelembe. Gróf Esterházy Ferenc szándékainak megfelelően az 1780-as években zaj­lottak Tóvároson azok a nagyléptékű munkálatok, melyeknek köszönhetően kialakult a kert kezdeti, alapvető elrendezése, valamint felépült a kertilak. A 18. század végére létrejött a tóvárosi angolkert abban a formájában, amely - az 1810-es évektől kezdődő felújítások mellett - tulajdonképpen a mai napig is érvényesül. Sisa József Isidore Canevale francia születésű, később bécsi udvari építész 1782-es, gróf Esterházy Ferenc tatai angolkertjéhez készített tervét említi a csákvári kert alaptervének elkészítésével és a mester cseklészi tevékenységével kapcsolatban."' Zádor Anna Magyarország II. József 1784-es rendeletére készült felmérését említi, amelyen Tata és Csákvár kertjei felismerhetők. 1 1 A kert központi épületének alapkövét 1783-ban tették le — az építkezés menetének részletezése a továbbiakban olvasható. Tata természeti és éghajlati adottságai kedveztek annak a felfogásnak, mely alapján a francia barokk kertek helyett természetes táji hatású parkot akartak létrehozni. A források, patakok, tavak, az itt honos és betelepített növények természetes elemeiből állt össze egy olyan kert képe, melybe harmonikusan illeszkedtek az építészeti, szobrászati művek. 1 2 A Tatabányai Szénbányák bányaművelésének hatására a karsztvízforrások rendszere az 1960-as évekre elapadt, így ez a fő természeti és hangulati 8 A tata-gesztesi uradalomban zajló 1747. évi vízszabá­lyozásról, illetve annak gazdasági vonatkozásairól: FÜLÖP 2003, 195-205; BARANYAI 1928, 137. A mo­csarak lecsapolásáról Korabinsky is megemlékezik: „Az itteni nevezetességek közül ki kell emelnünk a tatai mocsarakat, melyeket a hires Mikoviny csapolt le 1745­ben s jelenleg egy kettős csatornával vannak keresztül vágva. A mocsarak részben egy rendkívül dús tatai forrásból, részben a Vértes különböző patakjaiból táp­lálkoznak, melyek Magyarország csaknem legnagyobb tavát képezik itt." Idézi: FALLER 1937,10. 9 SYLVESTER 2003,251. 1 0 SISA 1997b, 149. elem eltűnt. Holott valóban a változatos vízfelületek voltak a park jellegének talán legfontosabb megha­tározói, erről tanúskodik Robert Townson 1797-es könyvének oly sokat idézett részlete, mely az angol utazó 1793-ban Tatán tett látogatása során nyert benyomásokat rögzíti: „Ez a kis hely, amely az Ester­házy család tulajdonában van, megérdemli, hogy az ember néhány mérföldet tegyen azért, hogy megte­kintse. A gróf kertjei csodálatosak. Legszebb díszeit alkotják a nagyszámú élő vizüforrások, amelyek eb­ben az országban igen ritkák. Felhasználásuk nem kihívó módon történt, hanem tavakat és csatornákat alakítottak ki, amelyek mellett szomorúfűzek nőnek, az áttetsző vizű patakok pedig arra késztetnek, hogy pihenjünk és a vizeket körülvevő hűvös és zöld pázsiton meditáljunk. Szívesen töltene itt az ember kellemes perceket egy szép barátnővel. A francia­kertek inkább nagyszámú és zajos társaságokhoz illenek." 1 3 Édes János 1839-ben így írt a parkról: „Más­nap jókor bejártuk a gyönyörű angolkertet, melly a korában a legszebbek közé tartozik: mert két, nagyterjedelmű tó mellett, kies fekvéssel s a jól szabályozott s mindenfelé elágazó melegforrás több mint 400 hattyúnak szállást adó vízcsatornájával bír." 1 4 Egy 1784-85 körül készült térrendezési terven láthatók a park létesítésére kiszemelt, Cseke-tó körü­li területtel szomszédos utcák, a telekbérlők neveivel. Ezen a tervrajzon már megjelenik az angolkert köz­ponti épületének, a kertilaknak alaprajza. 1 5 (1. kép) A napjainkban „kiskastély"-nak nevezett épületet 1783 őszén kezdték építeni; a kertépítő tevékenység természetesen már korábban elkezdődött. Erről és a következő időszakra vonatkozó tervekről tanús­kodik egy Révhelyi Elemér által a grófi levéltárból lemásolt, 1783. augusztus 9-én Tatán kelt, Ester­házy Ferencnek a tóvárosi angolkerttel kapcsolatos rendelkezéseit megfogalmazó levél. A következőket tartalmazza: az alapkövet már a következő hétfőn le kell tenni, a „Lusthaus" („Kéjlak", a kertilak) még az idén kerüljön tető alá, Böhm mérnök folytassa a csatornák ásását, a kertet árokkal kell körülvenni, 1 1 ZÁDOR 1974,38. 1 2 A park kialakítása a csákvári angolkert munkálataival párhuzamosan haladt. Carl LIaberle 1830-as, Magyar­ország ismert kertjeivel foglalkozó munkájában Ester­házy Miklós csákvári és tatai angolkertjeit a legjelentő­sebbek között tartja számon. (HABERLE 1830, 52.) 1 3 TOWNSON 1797,1. köt. 69-70. Idézi: G. GYŐRFFY1991, 99. Más fordításban idézi: BARANYAI 1928,152-153. 1 4 ÉDES 1839, 94. 1 5 A térképen feltüntetik a Jenő-malom udvarát is, vala­mint a telkek végén a kertet határoló falat és a későbbi griffes kapu helyét. KDMM HGy ltsz.: 90.28.1. Közli: SYLVESTER 2003,253,266 (II. t. 2.). 88

Next

/
Thumbnails
Contents