Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez
P. TÓTH ENIKŐ kialakítása. A tatai medence vizeinek szabályozásával Mikoviny Sámuel mérnököt bízták meg, 8 aki az 1747-es munkálatok során, a lecsapolásokkal egy időben völgyzárógátat épített. Ennek következtében kialakult az Öreg-tó mai vízfelülete. Tóvároson a Cseke-tó új formájának létrejöttét szintén egy itt épült völgyzárógát segítette elő, a tó szabályozásának ideje: 1765." Az alapvető vízrendezést követően Böhm Ferenc uradalmi mérnök nevéhez fűződik a környezet rendezése. Az ő tervei szerint indultak meg Tóvároson egy park kialakítását célzó munkálatok, melyek során a kezdetben érvényesülő kertépítészeti felfogást követően egyre inkább az angliai tájkerti mintákat vették figyelembe. Gróf Esterházy Ferenc szándékainak megfelelően az 1780-as években zajlottak Tóvároson azok a nagyléptékű munkálatok, melyeknek köszönhetően kialakult a kert kezdeti, alapvető elrendezése, valamint felépült a kertilak. A 18. század végére létrejött a tóvárosi angolkert abban a formájában, amely - az 1810-es évektől kezdődő felújítások mellett - tulajdonképpen a mai napig is érvényesül. Sisa József Isidore Canevale francia születésű, később bécsi udvari építész 1782-es, gróf Esterházy Ferenc tatai angolkertjéhez készített tervét említi a csákvári kert alaptervének elkészítésével és a mester cseklészi tevékenységével kapcsolatban."' Zádor Anna Magyarország II. József 1784-es rendeletére készült felmérését említi, amelyen Tata és Csákvár kertjei felismerhetők. 1 1 A kert központi épületének alapkövét 1783-ban tették le — az építkezés menetének részletezése a továbbiakban olvasható. Tata természeti és éghajlati adottságai kedveztek annak a felfogásnak, mely alapján a francia barokk kertek helyett természetes táji hatású parkot akartak létrehozni. A források, patakok, tavak, az itt honos és betelepített növények természetes elemeiből állt össze egy olyan kert képe, melybe harmonikusan illeszkedtek az építészeti, szobrászati művek. 1 2 A Tatabányai Szénbányák bányaművelésének hatására a karsztvízforrások rendszere az 1960-as évekre elapadt, így ez a fő természeti és hangulati 8 A tata-gesztesi uradalomban zajló 1747. évi vízszabályozásról, illetve annak gazdasági vonatkozásairól: FÜLÖP 2003, 195-205; BARANYAI 1928, 137. A mocsarak lecsapolásáról Korabinsky is megemlékezik: „Az itteni nevezetességek közül ki kell emelnünk a tatai mocsarakat, melyeket a hires Mikoviny csapolt le 1745ben s jelenleg egy kettős csatornával vannak keresztül vágva. A mocsarak részben egy rendkívül dús tatai forrásból, részben a Vértes különböző patakjaiból táplálkoznak, melyek Magyarország csaknem legnagyobb tavát képezik itt." Idézi: FALLER 1937,10. 9 SYLVESTER 2003,251. 1 0 SISA 1997b, 149. elem eltűnt. Holott valóban a változatos vízfelületek voltak a park jellegének talán legfontosabb meghatározói, erről tanúskodik Robert Townson 1797-es könyvének oly sokat idézett részlete, mely az angol utazó 1793-ban Tatán tett látogatása során nyert benyomásokat rögzíti: „Ez a kis hely, amely az Esterházy család tulajdonában van, megérdemli, hogy az ember néhány mérföldet tegyen azért, hogy megtekintse. A gróf kertjei csodálatosak. Legszebb díszeit alkotják a nagyszámú élő vizüforrások, amelyek ebben az országban igen ritkák. Felhasználásuk nem kihívó módon történt, hanem tavakat és csatornákat alakítottak ki, amelyek mellett szomorúfűzek nőnek, az áttetsző vizű patakok pedig arra késztetnek, hogy pihenjünk és a vizeket körülvevő hűvös és zöld pázsiton meditáljunk. Szívesen töltene itt az ember kellemes perceket egy szép barátnővel. A franciakertek inkább nagyszámú és zajos társaságokhoz illenek." 1 3 Édes János 1839-ben így írt a parkról: „Másnap jókor bejártuk a gyönyörű angolkertet, melly a korában a legszebbek közé tartozik: mert két, nagyterjedelmű tó mellett, kies fekvéssel s a jól szabályozott s mindenfelé elágazó melegforrás több mint 400 hattyúnak szállást adó vízcsatornájával bír." 1 4 Egy 1784-85 körül készült térrendezési terven láthatók a park létesítésére kiszemelt, Cseke-tó körüli területtel szomszédos utcák, a telekbérlők neveivel. Ezen a tervrajzon már megjelenik az angolkert központi épületének, a kertilaknak alaprajza. 1 5 (1. kép) A napjainkban „kiskastély"-nak nevezett épületet 1783 őszén kezdték építeni; a kertépítő tevékenység természetesen már korábban elkezdődött. Erről és a következő időszakra vonatkozó tervekről tanúskodik egy Révhelyi Elemér által a grófi levéltárból lemásolt, 1783. augusztus 9-én Tatán kelt, Esterházy Ferencnek a tóvárosi angolkerttel kapcsolatos rendelkezéseit megfogalmazó levél. A következőket tartalmazza: az alapkövet már a következő hétfőn le kell tenni, a „Lusthaus" („Kéjlak", a kertilak) még az idén kerüljön tető alá, Böhm mérnök folytassa a csatornák ásását, a kertet árokkal kell körülvenni, 1 1 ZÁDOR 1974,38. 1 2 A park kialakítása a csákvári angolkert munkálataival párhuzamosan haladt. Carl LIaberle 1830-as, Magyarország ismert kertjeivel foglalkozó munkájában Esterházy Miklós csákvári és tatai angolkertjeit a legjelentősebbek között tartja számon. (HABERLE 1830, 52.) 1 3 TOWNSON 1797,1. köt. 69-70. Idézi: G. GYŐRFFY1991, 99. Más fordításban idézi: BARANYAI 1928,152-153. 1 4 ÉDES 1839, 94. 1 5 A térképen feltüntetik a Jenő-malom udvarát is, valamint a telkek végén a kertet határoló falat és a későbbi griffes kapu helyét. KDMM HGy ltsz.: 90.28.1. Közli: SYLVESTER 2003,253,266 (II. t. 2.). 88