Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 15 (2009) 119-127. A TATAI ANGOLKERT 18—19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI UJABB ADATOK A KERT TÖRTÉNETÉHEZ P. TÓTH ENIKŐ A 2003-as és 2004-es években Schwaiger Antal szobrász

1 munkásságára irányuló kutatásaim során több olyan forrásra, adatra leltem, melyek a tatai angolkert történetére vonatkoznak. Ezek egy része publikálásra került egy 2004-es tatai várostörténeti konferenciához kapcsolódó kötetben.

2 Ez a cikk a szobrász köztereket, egyházi épületeket, egyéb épületeket és kerteket díszítő szoborműveit mutatja be, természetesen kitérve az angolkert számára készített alkotásaira is. Néhány, a kerttel kapcsolatos adatra utalok egy szintén 2004-es, 2008-ban megjelent, elsősorban Schwaiger tatai fajanszgyárban betöltött szerepével foglalkozó tanulmányban is.

3 Ezek az adatok egy kivételével Révhelyi (Réh) Elemér műegyetemi professzor tatai múzeumba került hagyatékából származnak. E hagyaték többek között tartalmaz egy jelentős, kézzel írott jegyzetanyagot, valamint egy nagyszámú, üvegnegatívra rögzített fotóanyagot - mindkettő kiemelkedő jelentőségű a várostörténeti kutatások szempontjából. Mikor Révhelyi engedélyt nyert a levéltár irataiba való betekintésre, számos iratot másolt le. Felbecsülhetetlen értékű ez a munka, mert általa olyan adatok kerültek rögzítésre, melyek nagy része mára megsemmisült, vagy eltűnt.

4 Révhelyi jegyzetei nyilván egy másodlagos, nem az eredeti iratok hitelességével bíró forrásanyagot jelentenek, de azok az iratok, me1 Schwaiger Antal (1728-1802) Pram Andrással és Deutscher Pállal együtt 1768-ban érkezett Tatára Holicsról, ahol a három mesterember a Lotharingiai Ferenc császár által 1743-ban alapított fajanszmanufaktúrában dolgozott. Irányításukkal indult a tatai fajanszgyártás. Schwaiger idővel nagyobb, kőből és fából készítendő szobrok, szoborcsoportok elkészítésére is kapott megbízásokat az uradalom részéről, e munkák közül Tatán fennmaradtak: a tatai volt piai'ista rendház kápolnájának szobordísze, a Nepomuki Szent János-szoborcsoport, a Kálvária-szoborcsoport, a Maria Immaculata-emlék szoboralakja, a Szent Kereszt plébániatemplom oltárának szobordísze, a kastély kertjében található Szökőkútnimfa, a Kietreiber-malom címere, valamint az angolkertben elhelyezett alkotások. Az ő művei a vértessomlói Sarlós Boldogasszony templom főoltárának, Szent Apollónia-oltárának, Szent Rozáliaoltárának, valamint szószékének szobordíszei is. lyek az ő gyűjtésében és a Magyar Országos Levéltárban egyaránt megtalálhatók,

5 bizonyítják, hogy hű másolatokat készített, ezek alapján hiteles forrásként fogadhatók el. Jegyzetei meghatározók a tatai angolkert történetének kutatása szempontjából is. A fent említett írások angolkerttel foglalkozó részét akkor emeltem ki, és a téma általam addig behatóan nem vizsgált részeivel akkor kezdtem újra foglalkozni, amikor 2007 tavaszán befejezésükhöz közeledtek az angolkerti pálmaház felújítási munkálatai, s ezen alkalomhoz kapcsolódva egy kertek történetével foglalkozó konferenciát rendeztek.

6 Erre a konferenciára készült az alábbi dolgozat rövidített változata. E tanulmány, tárgyleírásai mellett, elsősorban a benne közölt adatokkal, forrásmegjelölésekkel, néha feltételezésekkel kívánja szolgálni egy későbbiekben remélhetőleg teljes körű kutatásokon alapuló komplett kerttörténet létrejöttét. Ugyanezek külön, kiemelt közzétételével szeretné hangsúlyozni a tatai angolkert jelentőségét. 1727-ben az Esterházy család birtokába került a tatai uradalom, s ezt követően hamarosan megkezdődött a természeti táj új formájának mesterséges 2 P. TÓTH 2004, 97-149. 3 P. TÓTH 2008,249-374. 4 Révhelyi jegyzeteit Haris Andrea rendezte: HARIS 1988,3-4,35-66. 5 Felsorolásuk: P. TÓTH 2004, 117. Schwaiger Antal és az uradalom között létrejött szerződés közölve: P.TÓTH 2004,122. Schwaiger, Pram, Deutscher folyamodványa az uradalomhoz, valamint Schlögl János György uradalomhoz intézett kérelme közölve: P. TÓTH2008, 286, 289. 6 „Történeti kertek értékei és működési tapasztalatai" című konferencia, Tata, angolkert, Pálma rendezvényház, 2007. március 19. 7 Itt szeretnék köszönetet mondani a Kuny Domokos Megyei Múzeum munkatársainak, hogy lehetővé tették számomra a fent említett helytörténeti anyag kutatását. Egyben köszönetet mondok Fatuska János néprajzkutatónak a Révhelyi-jegyzetek német nyelven íródott szövegeinek hiteles fordításáért. 87