Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal

FÜLÖP ÉVA MÁRIA 1954. május 27. Paks, 50 kg, 203 cm, tejes viza (Paksi TSz halászai), dermoplasztika !955- január 31. Ercsi, 117 kg, 263 cm, 21 kg kaviár, dermoplasztika

1"* A múzeum állandó, „A magyar halászat története" címú kiállításán tejes és ikrás vizák láthatók: 1962 Paks, 234 cm hosszú, 112 kg Paks, 1 q körüli Mindezen halászati adatok alapján is, szomorú tényként megállapíthatjuk, hogy a tokfélék legnagyobbika, a viza a Duna magyarországi szakaszáról a Vaskapu megépülése óta (1970) gyakorlatilag eltűnt. Ma a hal a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján van. Veszélyeztetett faj, státusza: „végveszélyben" Hazánkban törvény védi, fogása vizeinkben tilos. Komolyabb mennyiségben csak a tengerparti országokban fogják, de azokban a vizekben is megritkult. Az okokat keresve, azokat röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Mindenekelőtt a viza egyik fő életterének számító Fekete-tenger szennyezettsége rohamosan emelkedett, akár csak a tenger vizának helyet adó észak-nyugati részébe ömlő folyóké (Duna, Dnyeszter, Dnyeper). Az 1950-es évek óta egyre erőteljesebben, a folyók növényi tápanyag tartalma és szerves hordaléka emelkedése következtében a tenger part menti zónájában eutrofizálódás

10

9 figyelhető meg, ami a halállomány nagymérvű pusztulását előidéző időszakos oxigén hiányt okoz a vízben.

1"' A „tokfélék egyedfejlődését meghatározó élőhelyek" gyökeres változása is kiemelt helyen szerepel az egyedszám csökkenésénél. Mára a Duna-medence erdős területeinek mintegy kétharmada eltűnt, így a vízgyűjtőre hulló csapadék lefolyása felgyorsult, szélsőségesebbé téve az árhullámok levonulását és fokozva a talajeróziót. Utóbbi következtében a folyóban lebegő hordalék mennyisége megnőtt, leülepedve feltöltötte az ívóhelyek kövecses-kavicsos alját.

11

1 Duzzasztók épültek a Duna felsőbb szakaszain,

112 amelyek miatt ott kevés a folyó hordaléka, így mélyül a meder. A mellékágakat a hajózáshoz szükséges vízszint biztosítása miatt elzárták, így az ártéri erdőterület és ártéri halászat gyakorlatilag megszűnt. A Duna menti termőföldek vegyszerezése erősen szennyezi a folyamot, ehhez hozzájárulnak a part menti ipari üzemek is. Mivel a romániai Vaskapun nem tudnak felúszni a halak, „hallift" építése is szerepel viza védelmét célzó tervek között (akár a zsilipeknél a hajók átemelé10

8 KIIIN1957,22-23. 10

9 Következménye az időszakosan oxigénhiányos terültek kialakulása a 10-40 m közötti mélységben. A jelenséget először 1973 augusztusában figyelték meg, a Duna-delta és Dnyeszter torkolata között, mintegy 3500 négyzetkilométernyi területen. GUTI-PANNONHALMl 2009. 11

1 GUTI-PANNONHALMI2009. "

2 A Duna 2772-es és 863-as folyamkilométere közt 55 sére, bár kérdéses, hogy ez egyáltalán mennyire természetes megoldás még). „A tokfélék sorsát megpecsételő vaskapui vízlépcsők (Vaskapu I. 1970-ben a 942-es folyamkilométer szelvényben és Vaskapu II. 1984-ben a 863-as folyamkilométernél - a Duna ott hagyja el a Kárpát-medencét) gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a Fekete-tenger felől vándorló tokfélék eljussanak a Duna középső szakaszára."

113 A vizák szaporodásának nem kedvez a nagyobb hajók megfelelő útvonala kialakítása érdekében végzett medermélyítés (kotrás, kiemelés, robbantás). Mindez EU-s projekt keretében történik, hogy 2,5 méteres merülési mélységű hajók közlekedésére is alkalmas legyen a folyam. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba - megfelelő igazításokkal - beépíti, így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ennek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap úniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik.

11

4 A valaha őshonos viza visszatérésére tehát még várnunk kell, bár a World Wildlife Found (WWF), a nemzetközi környezet- és természetvédelmi civil szervezet magyarországi tagcsoportja már kidolgozott erre egy EU-s tervet. A szervezet 1991 óta intenzíven foglalkozik a hazai vizes élőhelyek védelmével annak érdekében, hogy a Duna-Kárpátok ökológiai régió változatos élővilága megmaradjon. A „Viza 2020" program első lépéseként 2002-ben több mint 7000 kecsegeivadékot telepítettek a Dunába a WWF munkatársai, „Viza 2020" programnévvel.

11

5 Sajnos, a kecsegék száma ezt követően sem szaporodott: duzzasztó épült, azaz átlagosan 35 kilométerenként egy gát! GUTI-PANNONHALMI 2009. GUTI-PANNONHALMI 2009. "

4 www.natura2000.hu. "5 WWF Magyarország éves jelentés 2002. www.greenfo.hu; Balogh B.: Várni kell még a vizára. Ha ad rá pénzt az EU, újra felúsznak majd a Dunán az értékes halak. Népszabadság 2008. július 11. 80