Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal

FÜLÖP ÉVA MÁRIA alakúak (Acipenseriformes) rendje s a tokfélék CAcipenseridae) családja körébe tartozik.

9 A viza rokonai a vágótok (Acipenser guldenstadti),

1

0 a simátok (Acipenser nudiventris), a vizeinkből mára már valószínűleg kipusztult sőregvagy csillagos tok (Acipenser stellatus)," a lénai tok (Acipenser baerii)

1

2 és a kecsege (Acipenser ruthenus).

1

3 Megemlítjük, hogy az 1970-es években érdekes kísérlet történt az egész életét édesvízben töltő

14 kecsege

1

5 és a viza keresztezésével a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben, a vicsege nevű hibrid hal létrehozásával. A hibrid piaci célú tenyésztésével a Tatai Állami Gazdaságban is megpróbálkoztak."' A viza élőhelyei az Aral-tó, az Azovi-, Kaszpiés Fekete-tengerek (ritkán előfordul az Adriai- és a Földközi-tengerben is), illetve az oda ömlő folyamok. Mozgástere íváskor a Dunán Pozsonyig, a Tiszán Szolnokig, a Körös középső szakaszáig, a Vág, Dráva, Száva, Maros, Olt alsó folyásáig terjedt.

1

7 A Dunán felúszó példányok révén őshonos vándorhalunk. Magyar nevei: viza, vizahal, őrhal, színviza (ez utóbbi elnevezés arra szolgált, hogy a többi tokfélétől megkülönböztessék). A viza ma már védett,

1

8 lassan növekvő, óriásira növő hal. Kifejlett példányai 3-4 méter hosszúak, 5/ 600 kg súllyal. így a világ egyik legnagyobb édesvízi hala. Megnyúlt, hengeres testű hal, hátán vértpikkelyekkel (a vértpikkelyek 5 sorban helyezkednek el - a háton 11-14, a hason 9-12, a bőrön elszórva csontszemcsék találhatóak), fején csontos pajzsokkal. Fiatal korában az orra hegyes és hosszú, az idősebb példányokon már lekerekített, tompább és rövidebb. Szája a hasi oldalon nyílik, nagy, szinte a fej egyik szélétől a másikig ér. Négy sima, oldalról kissé lapított bajusza hátrahajtva eléri a szájnyílást. Állkapcsa előretolható. Háta sötét hamuszürke, orra része sárgásfehér, hasa és vértezete szennyesfehér, szemcsillaga ezüstös.'

9 Mozgása nehézkes. Ragadozó, fiatal korában az iszapban élő gerinctelen élőlényeket

20 szedegeti össze, növekedve a kisebb halakra, sőt, vízi szárnyasokra is vadászik."

2

1 Ivarérettek a 12-16 éves ikrások és a 19-22 év közötti tejesek, vagyis a hímek és nőstények, melyek egy része már ősszel, más része kora tavasztól (március-július) úszik fel ivásra a folyamok erősebb sodrású, sóderes, kavicsos és homokos mederszakaszaira. Az ősszel (szeptembernovember) felúszók áttelelnek a víz fenekén egy-egy gödörben, mélyedésben. Az ivásra március-május között kerül sor. ívás után a szülők visszaindulnak a tengerbe. Az ivadékok is követik őket, először a tengerbe ömlő folyók deltavidékének félsós vizébe, majd néhány év után a tengerbe. A viza édes, disznóhúshoz hasonló ízű húsa, ikrája (fekete kaviár

2

2), úszóhólyagja, bőre egyaránt értékes. A vizahólyag (valójában a hal úszóhólyagja) felhasználása még a 19. században is igen sokrétű volt. Az erjedési iparokban, így a szesziparban (sör, bor, pezsgő, ecet, likőr gyártása) az erjesztés során tisztítószerként, a gyógyászatban sebtapasz (ún. angol flastrom) céljára hasznosították. A háztartásokban a kocsonyák zselésítő anyaga. Ragasztóanyagnak, mesterséges üveggyöngy gyártására, gumival keverve selyem fényesítésére és keményítésére szintúgy alkalmazták. A fehér borok derítésére során a finom csíkokra vagdalt, kellemetlen ízétől és szagától áztatással megszabadított hólyagra először is bort öntöttek, majd néhány nap múlva a folyadékot átszűrték.

2 ' Az állat érdes, csontos, nem pikkelyes, vastag bőréből nők és gyermekek számára cipőt is készítettek.

2

4 A VIZAHALÁSZAT ÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG - KOMÁROM KIEMELKEDŐ SZEREPE A középkorban hazánk természetes vízi halbősége kimagasló volt Európában. Okleveleinkben „ásoványnak"

2

5 nevezett mesterséges halastavakkal 9 HARKA-SALLAI2004, 26g. '°A fajtok (Acipenser sehypa Güldenstädti) a vágótok változata. RNL 1925, 323; DECKERT1969, 65. " A dunai pisztráng és királyhal néven is említett halat a RNL a „halak királyának" is nevezi. (RNL 1925,232.) 1 Valószínűleg előfordult vizeinkben a rokon fajok közé sorolható atlanti tok (Acipenser sturio) is. L.: http:// viza-sturge0n2020

.hu. 1

3 RNL 1925, 32.31

4 Ugyancsak édesvízi hal a vörös-tavi tok (Acipenser rubicundus Les.), amely az észak-amerikai nagy tavak lakója. (RNL 1925,324.) 1

5 A kecsege teljesen édesvízi életmódra áttért tokféle, a félsós vizekbe bevándorló fajtája csak a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén ismert. A hal szája kicsi, bajuszszálai rojtozottak. A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban is találkozunk. Ma is üzemelő legrégebbi halastavunk éppen a tatai Nagy- vagy Öreg-tó. Zsigmond király 1430-ban alakíttatta ki, ekkor még a környező egészen Bajorországig előfordul, a felső folyamszakaszokon már nagyon ritka. Hazánkban gyakoribb, még a Balatonba is eljut. 1

6 SÜTŐ-TÓTH1977; MÜLLER 1977. 1

7 RNL 1925,324; a PNL tömören csak ennyit ír: „A Dunába is bejön." (PNL 1897, 908.) 1

8 Eszmei értéke 10.000 Ft. " HERMAN 1887, 756-757. 2

0 Férgek, lárvák és puhatestűek: rákok, csigák, kagylók. 2

1 KHIN1957,2. 2

2 Kaviár csak a vizától, valamint a vágó- és sőregtoktól nyerhető! 2

3 PNL 1897, 908-909. 2

4 KHIN 1957, 2. 2

3 A mesterséges tavi halgazdálkodásra utaló szó, mellyel okleveleinkben ásott tavakat neveznek meg, (ZOLNAY 1977)72