Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fatuska János: Tata újranépesítése 16O8-ban

FATUSKA JÁNOS és a Nepomucenus- (Völgyi-, Lampert-)malom elődjeként, ezek helyén állhatott, a másik kettő elhelyezkedéséről semmit sem tudunk.

1

1" A tatai csapók a pozsonyi takácscéh leánycéheként alakították meg első szervezetüket 1633-ban. A mesterség különböző elnevezései egyazon szakma különböző munkafázisait, jellegzetességeit tükrözik: csapó (a mosott és tisztított gyapjú „íjfával" végzett lazítása, „csapása"), takács (a gyapjúszál szövése), kallós, ványolós (a gyapjúszövet tömörítése), szűrmíves (a legfontosabb alapanyag a szűrszövet, illetve termék, a szűr készítése). A takácsok vidékünkön kizárólag gyapjúszövetet állítottak elő, a kender- vagy lenvászon szövése mindvégig az asszonyok által házilag végzett munka maradt, csak az 1730-as években települt német falvakban voltak vászonszövéssel is foglalkozó takácsmesterek. Ennek fényében érthető, hogy a tatai csapók a nagy tekintélyű pozsonyi takácscéh artikulusait fogadták el. 1633-ban Kis Péter volt a céhmester, Palánkai Tamás, Parittya Mihály és Téringer János az öregebbik mesterek. Ugyanebben az évben, 1633ban alakult meg a szabócéh is.

15

9 A céhnek iratai nem maradtak fenn ebből a korból, csak pecsétnyomóját ismerjük. " " A szintén korai céhalapítás azt jelzi, hogy a városban ekkor már több szabó dolgozott, mesterségüket minden bizonnyal a csapók által előállított finomabb posztóra mint nyersanyagra alapozva. A lakoság már említett bőséges marhaállománya indokolja, hogy 1644-ben már a mészárosok is céhhé szerveződtek. Ismert mesterei ekkor Pap Mészáros Péter és Szármári Mészáros László voltak.

16

1 A városi élet, ha lassan is, de fejlődött. 1666-ból már ismerjük a város TATA VAROSA feliratú pecsétjét."" 1652-ben a reformátusok megszervezték a tatai esperességet, melyhez a század végén már 39 gyülekezet tartozott.

16

3 Az 1660-as évekre más középiskolájuk is volt.

16

4 A katolikusok is gyarapodtak lassan, első plébánosuk, Ujváry Gergely 1689-ben jelent meg a városban.

16

5 A békeidőszak beköszöntével gyorsan nőtt a város lakossága, 1690-ben 60 jobbágygazdát és 6 nemest írnak össze.

1

6" 1695-ben már 215 adózó lakosa van a városnak. Ha a családnevek összevetjük az 1614-ben feljegyzettekkel, akkor kiderül, hogy a nyolcvan évvel azelőtti családnevekből csak 10 családnév maradt meg, de itt is kérdésés a családok konhogy kallómalmot építhessen. A kallómalommal (5. kép) végzett munka ugyanis a fent leírt primitívebb eljárásoknál 25-35-ször termelékenyebb volt.

1'

6 A kamara 1619. április 4-én Pozsonyban kelt válaszában megnyugtatta a tataiakat, hogy hamarosan sort keríthetnek a kallómalom építésére is: „Akkor ugian egi münkaúal alkozunk az Chapo malom feleolis."

157 A malom feltehetően hamarosan felépült. A 17. század végén már 4 kallómalom is működött a városban. Sajnos az 1695-ös összeírás ezek helyét nem adja meg, csak annyit közöl, hogy „Tata városánál Follyo Víz, melly a előbbeni hat malomnak kerekét forgatja azonfoljo víz az Tata határán lévő négy kölö Malomnak is kerekét forgattja." Egy-egy malom valószínűleg a később József- (Baumeister-, Stingl) 15

6 ENDREI 1993,119-120. •s?

MOLE 15. N. 14. 15

8 JAKUS é. n.,57. ••>" ROHRBACHER 1888,140. 16

0 ÉRI-NAGYBÁKAY-NAGY 1975, II. 130; DOMONKOS 1991,106-107. •

6' ROHRBACHER 1888,135. 16

2 BÍRÓ 1979, 210. 16

3 JAKUS 1977, "" BÍRÓ 1979, 210. 16

5 MOHL 1909, 53-56. 16

6 GYULAI 1894,13. 64 5. kép: Kallómalom Abb. 5: Walkmühle