Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Merczi Mónika: A bajóti késő középkori temetőrészlet embertani vizsgálata

MERCZI MÓNIKA dik hozzá a 2. szegmentumhoz, még teljesen külön áll, de még a második és harmadik szegmentum közötti összecsontosodás, mely 11-16 éves kor között zajlik le, sem fejeződött be teljesen." Ezen kívül a 3-4. szegmentumok szokatlanul kiszélesedtek. A 23. sírban egy 36-40 éves férfinél (1. tábla 4) a szegycsont felső és középső (

manubrium és corpus sterni), a 16. sírban egy 21-25 éves nőnél (1. tábla 5) a szegycsont középső és alsó része (

corpus sterni és processus xyphoideus) csontosodott össze. Ezeket vagy fejlődési rendellenességnek vagy — különösen az utóbbi esetében - időskori elváltozásnak tekintik. A két halott fiatal kora miatt esetükben fejlődési rendellenesség következményének kell tekinteni őket. A 21. sírban nyugvó 30-60 év közötti férfinél a bal karcsont könyök felőli végén levő lyukat {foramen olecrani) ugyancsak fejlődési rendellenességnek tartják. Középső csigolyaívi hasadék (

spina bifida) csak férfiaknál fordult elő. Egy 30-60 éves férfinél (21. sír) a csigolyaívek záródása az 1. nyakcsigolyán maradt el (2. tábla 3), mely az alatta lévő csigolya tövisnyúlványán is elváltozásokat okozott. (2. tábla 4) Egy 36-40 éves férfinél (23. sír) az átalakulóban lévő 5. ágyékcsigolyán (3. tábla 1), egy 29-37 éves férfinél (28. sír) a keresztcsont első szegmentumán (3. tábla 4) nem záródtak az ívek. Az első esetben a keresztcsont 3-5 szegmentuma is nyitott volt. Vizsgálati anyagunkban igen gyakori variánsnak bizonyult a sarokcsont elülső ízületi felszínének I

faciès articularis talaris media) kettéosztottsága," melyet férfiaknál hétből négy esetben (=57,1%; 4, 9, 17, 23. sírok), nőknél háromból egy esetben (=33,3%; 24. sír) és egy gyermeknél (22. sír) lehetett megfigyelni. A jelenség többnyire mindkét csontot érintette (4, 23, 24. sír), de van példa csak egy oldalon való előfordulására is (17, 22. sír). Az ízületi felszín kettéosztottságát jelezheti csak befűződés (9. sír=3. tábla 2), de közöttük keskeny árok (17. sír) vagy mélyebb hasadék (4, 22, 23, 24. sír=3. tábla 3) is kialakulhatott. Az ugrócsontok ezzel érintkező két ízületi felszíne között (faciès articularis calcanea media és anterior), a sarokcsontok ízületi felszínének kettéosztottsága mellett, többnyire csak szöglettörés jelzi a határt (9, 17, 22, 23. sír=3. tábla 2), de teljesen el is különülhettek egymástól (4, 24. sír=4. tábla i).*' Nőknél a lábtőcsontok igen ritkán maradtak meg, így elképzelhető, hogy ez az anatómiai variáció esetükben is a férfiakéhoz hasonló gyakorisággal fordult elő. 2

2 SCHEUER-BLACK 2004, 232-233. « BARNES 1994, 211-215; SCHEUER-BLACK 2004, 232, 238. 2

4 JÓZSA 2006, 85. -5 FINNEGAN-FAUST1974,16, Fig. 10A. 2

6 FINNEGAN-FAUST1974,15, Fig. gA. A 11. sírban egy 24-33 éves nőnél az állkapocs belső oldalán, a kis- és nagyőrlőknél ovális megvastagodások mutatkoztak (4. tábla 3), melyeket keskeny, függőleges barázdák választottak el egymástól (

torus mandibularis, 1. fázis)." ízületi elváltozások A gerincoszlop ízületi megbetegedéseit"

8 5 férfinél és 6 nőnél vizsgálhattuk. A csigolyatestek szélein peremképződést (vertebralis osteophytosis) két férfinél (2/5=40,0%) lehetett megfigyelni: a 9. sírban egy 43-52 éves férfinél csak az alsóbb hátcsigolyákon, a 21. sírban egy 30-60 év közötti férfinél a gerinc mindhárom szakaszán. Az elváltozások mindkét esetben enyhe/közepes súlyosságúak voltak. Egy fiatal, 36-40 éves férfi esetében (23. sír) a 3-5. ágyékcsigolyák ízületi felszínei torzultak (

spondylarthritis), melyet a csigolyaátalakulás okozhatott. Nőknél peremképződés csak a 15. sírban fekvő idős, 56-64 éves nőnél (1/6=16,7%) fordult elő: a háti szakaszon enyhe, az ágyékin (4. tábla 4) erőteljesebb formában. Egy fiatal, 24-33 év közötti nőnél (11. sír) a 3-4. nyakcsigolyák ízületi felszínein mutatkozott elváltozás. A nagy ízületekben az ízületi porc kopása tíz férfi közül négynél (=40,0%) idézett elő csontfelrakódást (osteoarthritis):' ' a 8/A sírban egy 40-60 éves férfinél jobb csípő- és térdízületben, a 9. sírban egy 4352 éves férfinél térdízületben, a 17. sírban egy 40-60 éves férfinél térdízületben (a feltételezett sérülés következményeként másodlagosan) és a 23. sírban egy 36-40 éves férfinél bal könyök- és csípőízületben. A nők között a korai halandóság miatt mindössze a 15. sírban fekvő 60 év körüli nőnél (1/9=11,1%) lehetett megfigyelni a jobb oldalon könyök-, térd- és csípőízületben. Gyulladásos elváltozások Csonthártyagyulladás (periostitis) "alsó végtagokon a vizsgálható férfiak felénél (4/8=50,0%; 9, 23, 26, 27. sír) fordult elő, mely minden esetben a szárkapocscsont középső szakaszán alakult ki. Nőknél ez a megbetegedés három esetben (3/7=42,9%) érintette az alsó végtagokat: egy 35-39 éves nőnél (10. sír) comb-, síp- és szárkapocscsonton; egy felnőtt nőnél (13/b sír) és egy 56-64 éves nőnél (15. sír) síp- és szárkapocscsonton lehetett megfigyelni. A 11. sírban fekvő 24-33 éves nőnél a bordatörés szövődménye volt. A 26. sírban egy 23-40 év közötti férfinél feltehetően gyulladás okozta az egyik lábujjpercen mutatkozó üreget. (4. tábla 2) 2

7 REINHARD-RÖSING 1985, 120-121; ALT 1997, 168170. 2

8 JÓZSA 2006, 87. 2

9 JÓZSA 2006, 81-83. JÓZSA 2006, 70-71. 30