Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága régészeti feltárásai 2008-ban

RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK 2008-BAN SZOMÓD, HOSSZÚ-DŰLŐ A Tatától 2 km-re északra fekvő Szomód község keleti részén található Hosszú-dűlő nevű terület egy részét kiparcellázták, s a lakóházak építése előtt gázvezeték-fektetési munkálatokat folytattak. A dombon ismert őskori lelőhely volt, így régészeti szakfelügyelet mellett lehetett csak a munkát elvégezni. A megfigyelés során három régészetileg értékelhető objektum került elő. Ezek közül kettőt megbolygattak a házak közötti úttest alépítményének építése közben. Mindhárom megfigyelt objektum a középső bronzkori dunántúli mészbetétes edények kultúrájához tartozó gödör volt. A jelenségek egy egykor itt állt 8. kép: Szomód, Hosszú-dűlő. 2. objektum Abb. 8: Szomód, Hosszú-dűlő. Obj. 2 településre utalnak, melynek teljes kiterjedését azonban nem ismerjük, így további feltárások várhatóak a területen. A három nagyméretű, szélesedő aljú gödör egymáshoz közel helyezkedett el. A gödrök betöltése szürke színű, kevert jellegű, helyenként hamus föld volt, s belőlük számos mészbetétes edénytöredéket, csontokat - köztük egy hal állkapcsát -, valamint kagylóhéjakat sikerült feltárnunk, mindezekből az elemzések után következtetni lehet majd a táplálkozás minőségére. (8-9. kép) Ásatásvezető: Schmidtmayer Richárd 9. kép: Szomód, Hosszú-dűlő. 3. objektum Abb. 9: Szomód, Hosszú-dűlő. Obj. 3 SZOMÓD, TÓKÚT A községtől északkeletre levő Tókút területén szintén építési telkeket alakítottak ki, ezt megelőzően kellett elvégezni a próbafeltárást. A próbafeltárás célja az volt, hogy tisztázza, érinti-e a V. Vadász Éva és Vékony Gábor, majd pedig Kisné Cseh Julianna terepbejárása alapján feltételezett régészeti lelőhely a tervezett beruházás területét, s ha igen, milyen mértékben. Ennek érdekében a tervezett épületek középső tengelyében egy-egy 2,5x8 méter nagyságú szelvényt nyitottunk. A 31 szelvénnyel és a hozzájuk kapcsolódó rábontásokkal mintegy 700 m

2 területet tártunk fel. A próbafeltárás eredményeképpen megállapítható, hogy a terület az őskortól (késő bronzkor) a kora Árpád-korig lakott volt. A feltárás nyugati oldalán, az 1-2. szelvényben ugyan a kultúrréteg megfigyelhető volt, de objektum már nem került elő innen. A 17. szelvényig, ahol egy mély, feltételezésünk szerint védelmi célokat szolgáló vagy területet jelölő árok került elő, a feltárt objektumok főleg anyagnyerő gödrök, sekélyebb-mélyebb árkok voltak (a 15-16. szelvényt kivéve). A leletanyag zöme a késő bronzkori halomsíros kultúrához köthető, de néhány objektum kelta és római, illetve kora Árpád-kori, szórványosan pedig a Hallstatt-kultúra emlékanyaga is előkerült. Jóval gazdagabbnak bizonyult az említett ároktól keletre fekvő terület, ahol épületalapok, több rétegben szabadtéri kemencék (23. szelvény), nagyméretű, méhkas alakú tárológödrök (az egyik közepén oszlopnyommal) kerültek elő, továbbá egy szintén nagyméretű, ívelődő vonalú, kövekkel rakott épület omladéka (kövek között oszlopnyomokkal). A lelőhely feltárása során gazdag leletanyagot találtunk, késő avar és kora Árpád-kori kerámiatöredékeket, nagy mennyiségű állatcsontot, díszített paticsmaradványokat, fémeszközöket, a késő bronzkori objektumokból pedig a kerámiatöredékeken és állatcsontokon kívül egy bronz tű is előkerült. Az állatcsontok közül több megmunkált, s több kézimalom töredékét, illetve megmunkált követ (köztük két bordásán faragottat) találtunk. A 23. szelvényben előke171