Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága régészeti feltárásai 2008-ban

RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK 2008-BAN KÖRNYE, 0318/2 HRSZ. 2008. január 25. és április 29. között megelőző feltárást folytattunk Környén a 0318/2 hrsz-ú területen. Az ásatás azért vált szükségessé, mert nyilvántartott régészeti lelőhely fölé ipari gyártelepet kívántak emelni. A munka során egy római kori település iparral, illetve gazdálkodással kapcsolatos részletét sikerült feltárnunk. Előkerült egyebek között két, eltérő funkciójú, de közös munkagödörrel bíró kemence, melyek boltozatát is részben épen sikerült kibontanunk. A két kemence szája egymással derékszöget zárt be. Rátaláltunk egy fészer jellegű cölöplyukas épületre, valamint egy ugyancsak cölöplyukas szerkezetű műhely részletére, továbbá számos szemétgödörre. Az objektumok betöltéséből viszonylag nagy mennyiségben kerültek elő a késő római korra keltezhető mázas kerámiák. Az előkerült pénzanyag alapján a településrészlet kora a 4. századra tehető. A település feletti domboldalon nagy kiterjedésű árokrendszert tártunk fel, mellyel feltehetőleg a dombról lefolyó esővizet gyűjtötték össze, és vezették el a lakott terület mellett folyó patakba. Feltártuk a települést északnyugatról lezáró árok egy hosszabb szakaszát is. (4. kép) Ásatásvezető: Petényi Sándor 4. kép: Környe, 0318/2 hrsz. 1. árok részlete Abb. 4: Környe, Gebiet 0318/2. Teil des Grabens 1 KÖRNYE, 0318/10 HRSZ. Ásatásvezető: Petényi Sándor 5. kép:Környe, 0318/10 hrsz. 63. objektum Abb. 5:Környe, Gebiet 0318/10. Obj. 63 2008. május 7. és szeptember 20. között leletmentést folytattunk Környén, a 0318/10 hrsz-ú terület keleti részén. (Ez az előbbi lelőhelytől dél-délnyugatra található, azzal szoros kapcsolat azonban nem mutatható ki.) Ennek során egy római kori, talpgerendás, szelemenes, valamint két szelemenes szerkezetű gödörház került elő. A földbe ásott házak közelében kemencét, nyílt tűzhelyet, valamint számos szemétgödröt találtunk. Az objektumok betöltéséből származó kerámiatöredékek alapján koruk a 2-3. századra tehető. A telep felett három, egymással párhuzamos kelet-nyugati irányú árok futott, melyeknek feltehetőleg vízgyűjtő szerepe lehetett. A római kori település a legdélebbi árok vonaláig tartott, attól északra már nem kerültek elő római objektumok, rátaláltunk viszont ezen a területen egy bronzkori telep számos szemétgödrére. Míg a bronzkori lelőhelyen római objektumok nem voltak, a római objektumok között találtunk néhány bronzkori objektumot is. (5. kép) 169