Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Bíró Endre (1930-2008)

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 15 (2009) 119-127. BÍRÓ ENDRE (1930-2008) Uram, Te vagy erős oltalmunk,... Te isten vagy öröktől mindörökké.... Az élőket a porba Te szólítod vissza, és menni kell szavadra: „Ember, térj meg hozzám!" Ezer esztendő oly kevés előtted, akár egy nap, vagy őrállás egy éjjel. (90 (89). zsoltár Elégia a múlandóságról) Bíró Endre 1930. június 24-én született Budapesten. Apja Bíró István a SIEMENS, majd az EVIG (Egyesült Villamosgépgyár) osztályvezetője volt. Anyja Petró Katalin kisvállalkozó, aki kötődét, szemfelszedőt működtetett. Az édesanya fiatalon tüdőbajos lett, így fiát több mint egy évig egy nagynéni nevelte. A család Kőbányán lakott, Bíró Endre a Szt. László Gimnáziumban érettségizett. A sikeres matúra után három egyetemre jelentkezett, és felvételt is nyert mindháromra: az orvos, vegyészmérnök, bölcsész pályalehetőségek közül — szülei legnagyobb meglepetésére - ez utóbbit választotta. Az egyetemen régész szakon végzett, ókor-római kor specifikációval. Diplomája megszerzése után, 1954-ben, a győri Xantus János Múzeumban kezdett dolgozni. Innen rendelték 1956-ban a letartóztatott Kralovánszky Alán helyére Tatára, majd 1957-ben kinevezték a Kuny Domokos Múzeum igazgatójának. 1957-1966 között a tatai múzeum vezetője, 1966-tól nyugdíjazásáig, 1984-ig, a Komárom Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója volt. 1983-ban szívinfarktus érte, ezért a következő évben rokkantnyugdíjba kényszerült. Ezt követően a Tata-Szomód-Budapest-Tatabánya lakhelyeken élt. Bíró Endre 1962-ben második házasságát dr. Szatmári Sarolta középkoros régésszel kötötte, aki pályafutását 1964-ben a tatai múzeumban kezdte, és 1965-től megindította a múzeum központi kiállítóhelyéül szolgáló tatai vár feltárását. Múzeumigazgatóként mindvégig pártonkívüli maradt, munkásságát nem kísérték kitüntetések (egy miniszteri dicséretet kapott mindössze). 2007-ben Tata város díszpolgárává választották. Édesapja, miután felesége 1971-ben elhunyt, fiához költözött Tatára. A tatai plébániatemplom 18. századi kriptáját feltáró Bíró Endre és szülei e helyen, egymás közelében nyugszanak. *** Bíró Endre szakmai pályafutásának három jellemző vonása kínálkozik kiemelésre. Mindenekelőtt rendkívüli kreativitása, ötletgazdagsága, szervezőképessége, ami a megyei múzeumi szervezet kiépítésében és a tatai múzeum fejlesztésében egyaránt megnyilvánult. A múzeumi szervezet kiépítése vezetése alatt, mintegy három évtizedet átölelően ment végbe, az ingatlan-állomány gyarapításával és a szervezeti egységek kialakításával. A tatai vár épülete kizárólagos múzeumi hasznosításának kivívása után, 1967-ben az Angolparkban lévő Nyárilak került a múzeumi szervezet által üzemeltetett ingatlanok közé. Az 1785re megépült kastélyt a II. világháborút követően Sportolók Háza néven az edzőtábor használta, már múzeumi használatban az igazgatóság, a gazdasági részleg és a muzeológus kollégák munkaszobáinak elhelyezésére szolgált. A raktárhelyzet kényszerítő voltából fakadóan, a képző- és iparművészeti, továbbá a helytörténeti dokumentációs gyűjtemények is itt kerültek elhelyezésre. Az egykor híres tatai vízimalmok közül 1971-ben a Miklós, 1982-ben a Nepomucenus Malom vált kiállítóhellyé. Előbbi először német nemzetiségi-néprajzi kiállításnak adott helyet, majd ennek a kiállításnak és gyűjteménynek kizárólagos elhelyezésére Fellner Jakab egykori malmában, a Nepomuki Szt. Jánosról elnevezett malomban került sor. A Nagy-tó partján, a Fellner által tervezett Vágóhíd 18. századi ipari műemlék épületében mészáros céh történeti tárlatot rendeztek be. 1975-ben jelentkezett a múzeum a fenntartó megyei önkormányzatnál — a tatai zsidó hitközség által a megyének eladott — Zsinagóga hasznosítási tervével. A Szépművészeti Múzeum nagyhírű másolóműhelyekből származó antik szobormásolati gyűjteményét a tatai múzeum vette át. E gyűjtemény darabjaiból 1978-ban nyílt meg a didaktikai szempontból kiemelkedően értékes tárlat: az archaikus előzményektől a klasszikus, kiteljesedett művészi korszak ismert alkotásain át a 4. 165