Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
Mácza Mihály — Számadó Emese: Komárom 1919. évi eseményei
KOMÁROM 1919. ÉVI ESEMÉNYEI 6. kép: A 102 ismeretlen mártír sírja az észak-komáromi katolikus temetőben (Máeza Mihály fotója) 6. obr.: Spolocny hrob 102 neznámych martyrov na komárnanskom katolíckom cintoríne (foto: M. Máeza) csonyrendű ösztönössége, sőt a fosztogatásra való hajla mosság já rult." 2 2 A katolikus temetőben közös sírba eltemetett 102 ismeretlen magyar sírját 1929-ben a helyi szervezett munkásság síremlékkel jelölte meg. (6. kép) Az események 40. évfordulójára a vasúti Dunahíd déli hídfőjénél Komárom Város Tanácsa létesített emlékművet, melyet 1959. május l-jén avattak fel. (7. kép) Máeza Mihály Duna Menti Múzeum Komarno 7. kép: .Az 1919. május í-i átkelésnél elesett hősök emlékére" állított emlékmű a vasúti híd déli hídfőjénél (KGYM Gyűjteménye: 107/1) 7. obr.: Pamötník udalostí z 1. mája 1919 pri zeleznicnom moste v Komáromé (zbierka MGyK) Számadó Emese Klapka György Múzeum Komárom E-mail: emese@jamk.hu IRODALOM BASL 1929 Basl, A.: K desátému vyrocí boju na Slovensku (Bitva u Komárna). Legionárská Knihovna 13.Praha1929. DOBI 1962 Dobi I.: Vallomás és történelem. Budapest 1962. HAMAR é. n. Hamar K.: Adalék az 1919. május í-i komáromi felkelés történetéhez. Irodalmi Szemle. (Évszám nélküli lenyomat a KGYM Adattárában: 93-2000/4) 404-408. HOLCZER én. Holczer L. : Vöröskatona volt. Egy veterán visszaemlékezései. Új Szó én. (Kivágott újságcikk a KGYM Adattárában: 93-2000/2.) HOLUB 1971 Holub, O.: Komárensky Masakr. Ceskoslovensky Voják 1971/9 14-15, 27. MÁCZA 1980 Máeza M.: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején (Komárom 1919-1938). Új Mindenes Gyűjtemény 1980 86-111. ! HOLUB 1971, 15. A témában további szakirodalmak: BÁRDOS i960; HAMAR é. n.; MÁCZA 1980; MÁCZA 2004; valamint DOBI 1962. Dobi István, aki több magas pozíció betöltése után 1952-től 1967-ig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke volt, Szőnyben született. 1962-ben megjelent „Vallomás és történelem" című kétkötetes önéletrajzi regénye első részében az 1919. május í-jei támadással, az abban való részvételével is foglalkozik. 145
