Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI kaput és fölötte emelkedő obeliszket ábrázol, a kapu feletti felirat alapján gróf Esterházy Ferenc párizsi nagykövet 1801-es hazatérése alkalmából készült.

133 A mulatságok, ünnepélyek, az azokhoz kapcsolódó, forrásokból ismert néhány építmény kapcsán megemlítendő: ahogy a főúri kastély egyszerűbb, parkba helyezett párjaként felépült a kertilak, ugyanígy a kastély környezetében, Tatán, valamint a kertilak mellett, a tóvárosi angolkertben egyaránt zajlottak színielőadások. Tatán a vár és a grófi kastély közelében 1767-ben vagy nem sokkal ezt követően épült a serfőzőház Fellner Jakab tervei szerint,

13

4 a „Totischer Bräuhaus" ettől az időtől kezdve rendszeresen szerepel a számadáskönyvekben, összeírásokban. Az iratokból kiderül, hogy nem csupán eredeti funkciójában használták az épületet; színházi előadásokat rendeztek itt, eleinte valószínűleg alkalmilag. A későbbiekben rendszeresen zajlottak bemutatók; erre utal, hogy több alkalommal is olvashatjuk a „

Bräuhaus Theater", „Comaedie Theater in Bräuhaus"

13

5 vagy a „serfőzőház Theatrum"

13

6 kifejezéseket, illetve számos, az itt zajló színházi tevékenységhez kapcsolódó bejegyzést találunk.

13

7 Térjünk ki arra az előadásra is, amelyet az 1765ben Tatán megtelepedett piaristák naplója említ 1766. január 30-i dátummal: eszerint a Tóvároson, uradalmi területen álló „porcelángyárban"a korábbi ispánházban rendeztek ifjúsági színielőadást, mivel rendházuk még nem épült fel, így hely híján voltak, amaz épület pedig üresen állt.

13

8,,... színházat emeltek azon uradalmi házban, melyet a tóvárosi allodiális utcában építtetett a jámborul elhunyt, tekintetes Balogh Ferenc kormányzó úr, a porcellángyár számára. Azon ház minthogy tágas volt és üresen állott..." - idézi ezzel kapcsolatban Dornyay Béla is a piaristák História Domusát.

13

9 Emellett rendeztek mulatságokat, előadásokat a tóvárosi angolkertben is. Korábban kitértem az 1770-es évek második felében Tóvároson már létező, „Chinasicher Lust-Garten"-ként említett kertrészre,

1

4" amellyel kapcsolatba hozhatók 1776 nyarán kelt bejegyzések. Ezek Schwaiger szobrász és Éder ácsmester kínai kerti munkái mellett feltüntetett sorok, és utalhatnak állandó vagy alkalmi építmények létrehozására is: egy tóvárosi diadalkapu megvalósításáról van szó, amelynek megvalósításáért ácsnak, festőnek, szobrásznak fizettek. Az oldalon többször feltűnik az „Illumination" kifejezés, amelyet általában - például az urasági látogatásokhoz kapcsolódó - ünnepségek díszítő, előkészítő, munkálataival kapcsolatban használnak.

14

1 Egy 1777 nyarán íródott elszámolásból is a kínai kerthez köthető színházi előadásról szerzünk tudomást: említik a komédiásokat, a balett-előadáshoz zenét szolgáltató muzsikusokat, a „francia parasztlakodalom" résztvevőit, említenek jelmezeket, „színházhoz való kékített lenvásznat", a kínai kertben használt csengettyűket. Ugyanitt szintén egy diadalkapu kerül említésre, ehhez a „Triumph-Porten'-hez Schwaiger szobrász két maszkot,

14

2 Horváth Ádám lakatos feliratot készített.

14

3 Biztosan kijelenthető, hogy 1793-ban volt színház Tóvároson is: „a színház az Angolkertben elkészült" bejegyzés augusztus 6-án kelt.

14

4 Természetesen nem tudhatjuk, hogy egy állandó, vagy alkalmi épületre kell-e gondolnunk, az mindenesetre bizonyos, s az angolkert történetére nézve is jelentőségteljes, hogy ebben az. időszakban a tóvárosi területen létrehoztak, s működtettek egy színházat. A későbbi időket tekintve is a kastély melletti, 1888-tól működő színházban zajló előadások kötetlenebb formájú párjaként foghatjuk fel a kertilak melletti területen megrendezett szabadtéri előadásokat, ünnepségeket. 13

3 KOMÁRIK 1978, 239-240. Komárik ezzel együtt feltételezi, hogy ugyanekkor szintén Tatára készült az említett tervvel együtt őrzött, háromrészes, csúcsíves nyílású diadalkaput megjelenítő másik rajz is, mely szignó és dátum nélküli. Feliratából viszont tudjuk, hogy egy urasági kastélyba tervezték. Révhelyi a tatai levéltár terv- és térképtárában N. g-es jelzéssel, Fellner saját rajzai között látta a serfőzőház 1767-es tervét. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 20.) 13

5 1791-es kifizetések. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 72, 73, 87.) 13

6 „A serfőzőház Theatrum modificatiója rendeltetett és Lámpások készíttése..." 1803. május 28. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 211.) 13

7 Pl. 1791-ben fizetség zenészeknek, komédiásoknak, Anton Schwaiger szobrásznak a teátrum berendezéséhez végzett munkájáért, Johann Radiel festőnek szintéri az itt végzett munkájáért. 1801-es kifizetés Anton Schwaiger tóvárosi képfaragónak asztalos munkákért. 1803-as kifizetések komédiásoknak, a székesfehérvári Ignatz Kayser muzsikusnak és más zenészeknek, Johann Radiel tóvárosi festőnek festőmunkákért. 1805ös kifizetés Frantz Ilubernekfestőmunkákért. 1808-as kifizetés Radiel festőnek a serfőzőház színházban található dekoráció kijavításáért stb. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 66, 72, 73, 79, 87.) 13

8 PUSCH 1912, 9. 13

9 DORNYAY 1914,5. 14

0 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 57. 14

1 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 57. Közli: P. TÓTH 2004, 114. 14

2 P. TÓTH 2008,326. 14

3 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 55.: 1777. augusztus 22-23-i kifizetések. Közli: P. TÓTH 2004,114. 14

4 KDMM HGy RIIfasc. 5. N. 15/a, 88. 107