Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI - a bejárat irányába néznek, ezen a rajzon - szintén átlósan elhelyezve - a kertilak felé fordítva állnak. Az ábrázolásnak ez a módja kérdések sorát veti fel.

12

0 A tóvárosi kert alakításával kapcsolatban fontos, Révhelyi grófi levéltári anyagból kijegyzett adatai alapján tudjuk, hogy 1814-ben az egész év folyamán átalakító munkálatok zajlottak.

12

1 Az angolkert átalakításának befejezésére az 1820-as években kerülhetett sor. 1822-es az a terv, melyet Bánóczy Antal mérnök jegyzett. Az angolkert teljes területét ábrázoló tervet 1823-ban Eduard Rieße dolgozta át.

12

2 A tatai „Horto anglicano" területén egységet alkottak a gyakorlati célú létesítmények, az eredendően itt fellelhető természeti elemek, a más vidékekről idetelepített növények és a természetes, érdekes hatást kelteni kívánó, költészet, festészet, történelmi ismeretek alapján kialakított építészeti, szobrászati, festészeti alkotások. Nagy jelentőségűek azok az egykori, forrás értékű leírások, melyek alapján ma is képet alkothatunk a kert gazdag vízivilágáról vagy éppen az angolkertek tervezésénél komolyan átgondolt - s Tatán is érvényesülő - kilátási lehetőségekről, melyekkel a tágabb környezet tájképi és épített elemeit bekapcsolták a szemlélő látókörébe. Ilyenek például Kazinczy Ferenc gyakran idézett sorai. 1803-ban írta a tatai angolparkról a következőket: „Egy meggyőzhetetlen paszszióm az angolkertek látása. Bécsi utamból idevont. Gyönyörű hely. Az urat obstestálom a gráciák istenségére, hogy a hazafiakat, akik Bécs felé mennek, rákényszerítse, hogy Komáromból vagy Neszmélyről ide térjenek és Magyarországnak egy ilyen szép helyét meglátni el ne mulasszák".

12

3 Kazinczy 1831. április 13-án látta újra a tóvárosi angolkertet. „Tatára térénk ki utunkból, hogy ismét láthassam a 12

0 Lehet, hogy ez a térkép 1801 előtt vagy 1801-ben készült. Hiszen tudjuk, hogy a korábban elkészült szobrokat — 1801-es rendelkezés alapján — ugyanebben az évben helyezték el posztamenseken. Lehetséges, hogy az 1793-ra elkészült, egyszerű talapzaton elhelyezkedő szobrokat korábban is itt állítottákfel, ilyen helyzetben, hogy aztán 1801-ben, nagyméretű „kősziklákon", más irányba nézve állítsák fel azokat? Ebben az esetben a térkép valóban 1801 decembere előtt készült — ekkor fizettek egy kőművesnek a griffek nagy hídnál történő felállításáért, mint ahogy ez korábban említésre került —, s a rajta látható épületekre vonatkozóan datáló jelentőséggel bír. Ne feledjük pl. az éppen ebben az időszakban kérdéses török mecset épületét — 1801. augusztus 15-én kelt az a korábban említett grófi utasítás, amelynek értelmében helyette inkább szőlőcsősz kunyhót kell építeni. Lehetséges, hogy e térképen bizonyos részek még csak tervek, s ennek köszönhető a szobrok ilyen feltüntetése? Vagy fogadjuk el, hogy a térkép 1801 augusztusa és 1801 decembere között készült, tekintve, hogy az előbbi időpontban még bizonytalan volt, hogy a török mecset felépül-e, s az utóbbi időpontban már gróf Eszterházy kertjét, mely felől tudtam, hogy az 1803 óta, midőn először valék itt, nevezetes változtatásokat kapott. [...] Göngörű paradicsom minden tekintetben, s szép kinézései vannak a Vérteshegy s a pinceházak felé, melyek sűrűn egymás mellett kis gazdag falut képzelteinek. S szebb vegetációt nem gondolhatni. Egy olasz nyárfa derekát kétszeri ölelésem által nem foghattam körül. De ékességét kivált gazdag vízi pártiai adják. Széles és hosszan elnyúlt taván százanként úszkálnak a hattyúk."

,2A Kazinczy Ferenc tatai látogatásainak emlékét az ún. Kazinczy-pad őrzi a Cseke-tó partján. Sok utazó megemlékezett a tatai angolkert szépségeiről, így például Hunfalvy János 1886-ban: „Tata fő ékessége az urasági nagy kert; ebben több hő forrás, s néhány tcicsa van; a források vize langyos, 22-25 °c".

12

5 A Kultsár István által szerkesztett „Hazai Tudósítások"ban 1807-ből ez áll: „Nem kevéssé magasztalja Városunknak hírét még azon természet gyönyörűségeivel bővelkedő Angol Kert, amelyet csak 15 esztendők előtt, Ő Excellentiája, Galantai Gróf Eszterházy Ferenc, ezen Mező Városnak kegyelmes Ura bő költséggel fel ékesített, s amelyben azonkívül, hogy minden felül az együgyű, de azonban a kellemetes természet édesgeti a néző szemeit, azon források, amelyek két helyett felfakadnak, legnagyobb bámulásra gerjesztik a nézőket, midőn a Víz, mint egy akós hordó, oly vastagon három lábnyi magasságra, nagy zuhogással szőkdőcsel, ahonnan mesterséges utakon, az egész kertnek külömbféle részein, sok féle csavarodásokkal folyik".

12

b A magyarországi területek részletes leírásával foglalkozó munkák szinte mindegyike említi az angolkertet.

1

2 felállították a griffeket ma is látható állapotukban. Vagy vessük fel a legtriviálisabb kérdést: lehetséges, hogy a rajzoló véletlenül rosszul tüntette fel a szobrokat? Ennek a feltételezésnek ellentmond az ábrázolás többi részének pontossága. Maradjanak nyitva ezek a kérdések, hiszen maguk a felvetések - önmagukban is - mindig előbbre visznek. 1:

1 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 91, 94. 12

2 A térkép egy részét közli: KÖVESDI1998, 154. A teljes térképet közli: SYLVESTER 2003, 256-257, 270 (VI. 1.1). 12

3 KAZINCZY 1873. Idézi: STREIT 1985, 131. Ugyanez: RAPAICS1940,154. 12

4 KAZINCZY 1873, 47-48. '

2- HUNFALVY 1886, II. köt. 18. 12

6 KULTSÁR 1807,111. 12

7 Például: FÉNYES 1857, 274.: „Tata derék város, Komáromtól délre két mérföldnyire, majd egy órányi területű tó mellett [...] Van itt egy várkastély és angol s gyümölcsös kert gr. Eszterházy Miklósé." KIS 1818,146.: „...Tó városban pedig gyönyörű Anglus kerttye..." DÓC.ZY 1830, 239.: „... Gróf Eszterházi szép kastélya gyönyörű kerttel..." 105