Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
a vitányi uradalomra, ezért János király 1532-ben Vitány várát — és így Galla birtokot is — neki adományozta, hiszen a kor felfogása szerint Szerdahelyi Szapolyai Jánoshoz hűtlen volt. 77 Az esemény előzményéhez az is hozzátartozik, hogy Hédervári már korábban kinézte magának a várat s uradalmát. Egy 1525-ben kötött zálogügylet alapján Szerdahelyi vállalta, ha nem fizeti vissza Hédervári 1000 forintját, az megkaphatja Vitány várát s birtokait. 78 1534 októberében Szapolyai János király utasítására a fehérvári keresztesek konventje ellentmondás nélkül beiktatta Hédervárit Vitány várának tartozékaiba. 79 A beiktatás azonban nem ment olyan simán, mert Vitány még 1536-ban is Szerdahelyi Imreffy özvegyének a kezén volt. 80 Az ügyben kompromisszumos megegyezés csak 1537ben született. 81 GALLAI SZEMÉLYEK Vegyük sorra azokat a személyeket, akiket Galla településhez kapcsolhatunk. Az első — bár bizonytalanul —, Puthus vagy Pucus nevezetű egyén volt, az udvarnokok szervezetének egyik vezetője, pontosabban századosa 1250-ben. 82 Galla területén, mint láttuk, több kisebb birtokos nemes család is élt. A legkorábban név szerint ismert kisbirtokos család Galla település határában a 13. század második felében élt. A már említett Buda fiainak volt itt birtoka, majd a 14. század elején Kocsi Fekete Pálnak és családjának is. 83 A 14. század végén azonban már olyan kisnemesek is említésre kerültek a forrásokban, akik Gallán található birtokuk után vették fel nevüket. 1388-ban egy beiktatásnál sorolják fel Gallai Miklós fia Jánost, 84 majd l4l8-ban említik egy birtokügylet alapján Galyai Szentes-nek mondott Miklós fia Antalt és feleségét, Katalint, valamint gyermeküket, 77 HÉDERVÁRY 1909, II. 38. sz. 78 HÉDERVÁRY 1909, I. 413. sz. 79 HÉDERVÁRY 1909, II. 50. sz. 80 HÉDERVÁRY 1909, II. 53. sz. 81 HÉDERVÁRY 1909, II. 57. sz. Itt azonban Vitány váráról már nem esett szó. 82 „Puthus de Cala" ÁUO II. 139. sz. 216.; „Pucus de Cala .. .centuriones uduornicorum", HO 17. sz. 18. A forrás azonban nem teljesen egyértelmű. Az udvarnokok száznagyai között sorolták fel egy Pozsony megyei üggyel kapcsolatban. Jelenlegi ismereteink szerint azonban volt Pozsony megyében is egy Galla település (ld. ÁÜO III. 116 sz. 179-). Ami miatt azonban mégis hajlunk arra, hogy e személy a Komárom megyei Galláról származik, az két tényen alapul. Említésének idején a Komárom megyei gallai udvarnokok még nem tértek vissza földjükre, továbbá a felsorolásban szerepel egy másik udvarnok, aki Étéről származott (Ereus de Ete). Pozsony megyében azonban az Árpád-korból nincs adatunk Ete nevű településre. Sajnos, Csánki Dezső sem dolgozta fel Pozsony vármegyét, így azt sem tudjuk, hogy a későközépkorban volt-e ilyen nevű település itt? 83 Nem találtunk adatot arra, hogy kocsi Fekete Pál családja rokonságban állott volna Buda fiaival. 84 Joannes Filius Nicolai de Gálya". FCD X/8 LXXXIV. sz. 252.
