Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Musicz László: Tata madártani jelentőségének áttekintése

szerte, amely ilyen sokrétűen lenne hasznosítva és mindez egy ilyen kicsiny — nemzetközi mércével mindenképpen annak tekinthető - területen. A tatai Öreg-tó az európai tradicionális vadlúdgyülekezőhelyek sorában különleges helyet foglal el, hiszen mindössze 220 hektáros vízfelületével az egyik legkisebb olyan tó, mely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény jegyzékében szerepel. Sajátos helyzetét erősíti azon tény is, hogy miközben vízgyűjtője az elmúlt évtizedek átgondolatlan területfejlesztési és iparpolitikájának jellemző - rendkívüli mértékű környezetkárosodással járó - színtere volt, és szűkebb környezetét is igen összetett antropogén hatásrendszer terheli, mégis az egyik legrangosabb magyarországi vadlúd-telelőcentrumnak tekinthető. A téli időszakban leeresztésre kerülő tó sekély vizén, nagykiterjedésű zátonyain naponta akár több tízezer lúd és ugyancsak többezer egyéb vízimadár is megpihen. Az Öreg-tó az elmúlt két évtizedben Magyarország egyik legjobban kutatott vadlúdtelelőhelyévé vált és a téli periódusban gyakorlatilag 2-4 naponta pontos állományfelmérés történik. A tatai Öreg-tó vadlúdforgalmára vonatkozóan 1984-ig csupán alkalomszerű, illetve rendszeresnek tekinthető, de kisszámú adatgyűjtés történt.

4 Szisztematikus vizsgálatokra csupán 1984-től kezdődően került sor,

5 s napjainkban a tó a Pannon-régió egyik legrendszeresebben kutatott vadlúd telelőhelyének számít. Egy-egy vadlúd gyülekezőhelynek a vonulásban, illetve telelésben betöltött szerepét alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg: - tradicionális vonatkozások mind a különböző vadlúdfajok vonulásdinamikájában, mind az adott terület ökológiai rendszerében - a klimatikus tényezők - a környező táplálkozási lehetőségek - a gyülekezőhely regionális térkapcsolatai (a szomszédos gyülekezőhelyek távolsága, hasonló vagy eltérő jellege) - a gyülekezőhely szűkebb-tágabb környezetének antropogén hatásai Ezek együttes kedvező jelenléte emelhet kiemelt jelentőségűvé egy-egy területet. A tatai Öreg-tó vonatkozásában megállapítható, hogy a fenti feltételrendszer — noha néhány tényező viszonylatában egyre kedvezőtlenebb és esetenként riasztó mértéket öltő negatív behatások figyelhetők meg — túlnyomórészt pozitív módon befolyásolja a vadludak és egyéb vízimadarak telelési körülményeit. Az elmúlt évtizedek madártani kutatásaiból egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Tataimedence tavai, víztározói a magyarországi madárvonulás egyik igen fontos útvonalán helyezkednek el. A térségről készült műholdfelvételeken rendkívül szemléletesen rajzolódnak ki azon - szinte kivétel nélkül mesterséges eredetű - tóláncolatok, melyeknek valójában évszázadokra, évezredekre visszanyúló ökológiai gyökerük van, és amelyek fontos láncszemei annak az észak-déli ökológiai folyosónak, melyet Szlovákiában a Vág STERBETZ 1972; 1976; 1984; 1986; LEBRET 1982; PHILIPPONA 1983; BERGH-PHILIPPONA 1986. MUSICZ 1985; 1986; 1990a; 1990b; 1992; 1993; 1994; 1995; 1996; 1997; 2000.