Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

S. Cserey Éva: Emlékezés Tóvárosi Fischer Ignácra

Emil fia. A Budapest Fővárosi Levéltárban a cégbírósági iratokhoz mellékelve több, eddig nem ismert dokumentum és adat került elő. Elsőként második házasságának „Házassági bizonyítványa" szerepel,

15 melyben a Kecskeméti Izraelita Hitközség Fischmann rabbija igazolja, „mi szerint Schweiger Cecília asszonyság, özvegyezett Mezey Jakabné 1869. évi december 26-án Fischer Ignác úrral házasságot kötött." Kelt Kecskeméten, 1870. ápr. 21-én. Ehhez az okmányhoz mellékeltek még egy házassági szerződést (Ehevertrag).

16 A 3 nagyméretű papírra, német nyelven írt gótbetűs szöveget a házasságkötés napján írták, melyet egyrészt a vőlegény Fischer Ignác írt alá, Bernhardt Schweiger pedig aláírásával hitelesítette. Másrészt a menyasszony, Cecília Schweiger is aláírta és két tanú, Sámuel Löwy és Sándor Gross hitelesítette. A szerződés 9 pontban határozza meg a házasságkötéskor fennálló tényállást, illetve a szükséges feladatokat. Megtudhatjuk, hogy özv. Mezey Cecília férjének, Fischer Ignácnak 5000 forintnyi hozományt és 2500 Ft hitbért ad. Továbbá a szerződés kitér a mindkét fél első házasságából származó gyermekek gondozására, nevelésére, örökségük megtartására, amely független a születendő közös gyermekek örökségétől. A szerződést a jelenlévő tanúk aláírásukkal hitelesítik. A megkötött szerződés egyik pontja, kikötése értelmében azt a Váltótörvényszéknél bejegyeztették; melyet a következő szöveggel rögzítettek: „Pesten a kir. e. b. Váltószék 1870. máj. 9-én tartott ülésén Fischer Ignác kereskedő nejének, szül. Schweiger Cecíliának jelen házassági szerződésben foglalt 5000 Ft, azaz ötezerforintnyi hozománya és 2500 Ft, azaz kétezerötszáz forintnyi hitbére az 1840. XVI. t. c. 9. pontja értelmében bejegyeztetett, illetőleg a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének V kötet 155. lapján 2743. folyó szám alatt bekebeleztetett. Kelt mint fent Szalay Ágoston elnök aláírásával." 17 A korabeli szokás, előírás szerint a szerződés ezen szövegrésze a Budapesti Közlöny hasábjain is megjelent. Visszatérve Fischer Ignác első felesége, Fischer Szabina további sorsára, aki a mózesi törvények szerint a „Válólevél" által szabaddá lett, az asszony újból férjhez ment.

18 Új házasságot kötött az egri születésű Weisz Áronnal, Weisz József egri főrabbi fiával. Közös sorsuk azonban már nem Magyarországon, hanem Amerikában folytatódott, ahová 1874-ben született kisfiúkkal, Stefán Sámuellel együtt kivándoroltak. 1896-ban bekövetkezett haláláig Weisz Áron, a továbbiakban Wise Áron, Brooklynban működött, majd haláláig a Rodef Solom hitközség rabbija volt. Egyik alapítója a New York-i zsidó teológiai szemináriumnak.

19 Fia, Wise Stephan Sámuel reform rabbiként volt ismert. Iskoláit New Yorkban végezte, majd a columbiai egyetemen doktorált. Elismert hitszónok, de leginkább mint politikus tett szert hírnévre. 1907-ben New Yorkban megalapította a Szabad Zsinagógát, melynek haláláig volt a vezetője. Kimagasló szerepet játszott a politikai életben, s mint Wilson egyik legmeghittebb bizalmasa, részt vett a versailles-i békekongresszuson. 15 Fischer Ignác „Házassági bizonyítványa". 1870. ápr. 21. BFL Cégbírósági iratok. 16 „Ebevertrag", a házassági szerződéshez mellékelve. BFL Cégbírósági iratok. 17 A házassági szerződés záradéka, 1870. máj. 9- BFL Cégbírósági iratok. 18 ZoL 1928, 938. 19 ZoL 1928, 964.