Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Csorna Zsigmond: A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. században
A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. század fordulóján Csorna Zsigmond (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) A Festetics család szerepét a magyar kertkultúrában még alig vizsgálták, noha a rendi társadalomból a polgári társadalom felé vezető úton a kertkultúra is fontos szerepet játszott. 1 Egyrészt indikátorként, a polgári értékrend megjelenését, az angol polgári értékeket hordozó természeti kertek, az ún. angolkertek kedveltté és elterjedtté válásával, másrészt pedig a feudális kereteket szétfeszítő, a minőségi szakmunkát és szakismereteket feltételező bérmunka alkalmazása felé mutatva. Mindez gróf Festetics György (1755-1819) kertszemléletében, az általa alapított Georgikon 2 kiváló szakembereinek agrárszemléletében is megfogalmazódott, amit a levéltári adatok is tükröznek. A gróf természetesen a haszonkertészet (zöldség- és gyümölcstermesztés) esetében a jövedelmezőséget, 3 a kert- és dísznövények tekintetében pedig a luxust, a presztízs fogyasztást képviselte, a kuriózumokat kereste és rendeltette meg. A grófi kastély és kastélykert pompája mellett azonban kertészeire, uradalmi gazdatisztjeire bízta, hogy ezt az elvárását megvalósítsák, elősegítsék. Szakemberei körültekintő javaslataikkal a földesúr helyes döntését, a gazdálkodás jó előmenetelét igyekeztek elősegíteni. Talán első hallásra furcsának található a kertészet és polgárosodás folyamatának, igényének összekapcsolása. Ha azonban tudománytörténetileg végiggondoljuk, mégsem tűnik annyira idegennek e két fogalom egymás mellé állítása. A kertészet és a kerti gazdálkodás az európai szakirodalom.szerint is mindig az egyéni szorgalom, az egyéni szaktudás eredménye volt. A többre, a szebbre jutás igénye a feudális kereteket áttörve, a polgári értékrend kialakulásához vezetett. A kertészeti ismeretek, a kertészeti szaktudás országhatárokat átlépve, részben a szakirodalom, szakkönyvkiadás, részben az első mezőgazdasági szakoktatási intézmények révén rohamosan terjedt a 18-19- század fordulóján. Elénk szakirodalmi párbeszéd kezdődött meg. A kontinentális hatású, Magyaror1 A kérdéskörrel behatóan foglalkozott CSOMA 1997a. 2 Gróf Festetics György uradalmainak irányítására Nagyváthy Jánost, a neves gazdászati szakírót kérte fel. Nagyváthy 1792-ben írt Instr/tctio-jáhan összefoglalta azokat a szabályokat, amelyekre a gazdatiszteknek feltétlenül szükségük volt feladatuk ellátásához. Mivel úgy látta, hogy az uradalmak megfelelő kezelésének legfőbb akadálya a szakismeret hiánya, ezeket az utasításokat minden gazdatiszt köteles volt lemásolni és megtanulni. Az ismeretek elsajátítását kikérdezéssel ellenőrizte és magyarázatokkal kísérte. Valószínűnek látszik, hogy ezek a tapasztalatok késztették Nagyváthyt arra, hogy Festeticsnek egy gazdatiszteket képző tanintézmény megalapítását ajánlja. így jött létre 1797-ben a Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézménye, amely kezdeti célja szerint a Festetics-uradalmak számára képzett gazdatiszteket. 3 CSOMA 1997b. 3 7
