Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Révhelyi leír még egy nyolcszögű pavilont mintázó asztali díszt, melynek ívelt lépcsős feljáratai fölött négy, levélfüzérrel díszített oszlop áll, az e fölötti párkányzaton toronyszerű felső rész, azon pedig óraszámlapok és festett ablakok kaptak helyet.

189 A gyár különleges darabja a József nádor emlék, mely a nádor 1796. május 27-i tatai látogatásának emlékére készült, erről tanúskodik felirata. A párkánnyal zárt emléktábla kitárt szárnyú sassal és virágfüzérrel díszített tagolt talapzaton emelkedik, tetején virágfüzéres koronás címer látható (XXII. tábla 1.). Festett és plasztikus virágokkal díszített az a tintatartó, melynek felépítése szintén építészeti formákra vezethető vissza (XXII. tábla 2.). Különleges darab egy másik tintatartó, mely egy királyi trónhoz hasonlít; a gomblábakon álló, hullámos szélű talapzaton két háromlábú szék áll (a tinta- és a porzótartó), az emelvény fölé baldachin borul, melynek tetejére egy gömbre papagáj került. Az apró színes virágokkal festett palástbelső keretezett kerek nyílása valószínűleg óra számára készült (XXII. tábla 3.). Végül kiemelendő egy síremléktábla, melynek feliratát — „Hier Vélhet; elnft: Christina HerMmannla VnD wartet Vnser In stlLLer RVhc. 1788 Ihres wahren ALters In belgefezten Iahre. 64".

m — levélfüzéres, bogyós keret veszi körül, a sarkokban virágfejekkel. A keret felső és alsó részén középen egy-egy domborművű koponya látható, a fenti a halhatatlanság babérkoszorújával, az alsó a bűnbeesés kígyójával, amely szájában almát tart. Ez Hermann Krisztinának, a tatai fajanszgyár vezetőjének epitáfiuma (XXIII. tábla 1-3.). SCHWAIGER ANTAL SZERZŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE Schwaiger Antal az 1750-es években érkezett Holicsra,

191 ahol 1768-ig, Tatára történő távozásáig dolgozott. 1754-től Germain Miklós lett a gyár első művezetője, az ő idejében kezdtek figurális tárgyakat készíteni, melyeken az ismert porcelángyárak, legfőképpen a meisseni Kandier figurális porcelándíszeinek hatását fedezhetjük fel. A fajanszgyártók által gyakran mintául vett porcelánokra jellemző részletfinomságokat a mesterek fajanszokon nem tudták elérni, hiszen a porcelánhoz képest nagyobb anyagbeli megkötöttségek érvényesültek, s a tömbszerűbb hatást nem tudta ellensúlyozni a festés finomsága sem. Ennek is köszönhető, hogy a fajanszból készült művek nem távolodtak el túlságosan a szobrászati problémák törvényszerűségeitől, hiszen stílusuk összegzőbb, elnagyoltabb, témáik sem elsősorban a derűs rokokó jelenetekben teljesedtek ki, a mitológiai és zsánerjellegű ábrázolások mellett több egyházi témájú alkotás született. A gyár történetével foglalkozó fejezetben már említésre kerültek ideiglenesen foglalkoztatott vagy a gyár mestereinek sorába felvett szobrászok. Schwaiger Antal nevével először 1756-ban találkozunk Le Duc elszámolási jegyzékében, mely szerint 34 szobrot 9 RÉVHELYI 1941, 82. 0 A Hermann Krisztina halálára vonatkozó bejegyzés a tatai Szent Kereszt r. k. plébániatemplom halotti anyakönyvében: Lib. Defunct. Tom. II. 122. 1 RÉVHELYI 1941, 16.