Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére
bor a tatai vár öregtornyában lévő lépcsőfeljárat egyik fülkéjében található, 180 s Révhelyi Elemér 194l-es említése alapján tudjuk, hogy a szobor — bár erősen töredezett állapotban - akkor még megvolt az Esterházy család tatai gyűjteményében. 181 Az Iparművészeti Múzeum két holicsi fehér mázas, festetlen domborművéhez hasonló Tatán nem maradt fenn. Radisics említ egy „majolika dombormú"'-vet Mária és a gyermek Jézus alakjával, mely alakok fehérek, az alap kék; 1891-ben látta Tatán a grófi gyűjteményben ezt a művet, mely az olasz domborművekre emlékeztette. 182 Természetesen e feljegyzés alapján a művet nem sorolhatjuk a Tatán készült művek közé, de létük mindenképpen megemlítendő. 183 8./ Az architektonikus tárgyak között említek egy volutás, akantuszos, kagylós díszítésű talapzatot, melynek oldalain kereteit mezőkben festett virágfüzérek láthatók (XIX. tábla 3-4.). Révhelyi Elemér említ egy másik tatai jelzésű talapzatot is, mely az Ernst Múzeum X. aukcióján került árverésre 1920-ban. Leírása alapján ez az építészeti tagolású talapzat formában és kivitelben is megegyezik az Iparművészeti Múzeumban található holicsi Madonna- és Nepomuki Szent János-szobrok talapzataival. 184 Ez a két talapzat is arra enged következtetni, hogy Tatán is készültek egyházi témájú szobrok, szoborcsoportok. Sőt felvetődik az a gondolat is, hogy nem zárható ki néhány jelzetlen, holicsiként nyilvántartott szobrocska tatai eredete sem. 0 DORNYAY 1914, 6. 11 RÉVHELYI 1941, 40., 72. 2 RADISICS 1891, 191-192.: a dombormű méreteiként 50 cm-es magasságot, 49 cm-es szélességet ad meg. 3 A Máriát ábrázoló művekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy Mária tisztelete a városban (városrészekben) igen jelentősnek mondható; a középkorban Tóvároson állt egy Máriának szentelt templom (MOHL 1909, 26.), Szűz Mária tiszteletére szentelt oltár voit Tatán a régi, középkori eredetű piactéri templomban is (MOHL 1909, 24.). 18. századi a tóvárosi temető rokokó Mária-szobra. Az Esterházy kastély kapu fölötti fülkéjében állt, később a helyi múzeumba vitetett Jacob Schletterer jelzett, fehér márványból készült Immaculata-szobra (AGGHAZY 1959, 1. köt. 89-, 2. köt. 238., 3- köt. 173, 174. kép). A piarista rendház kápolnájában is volt egy gazdag keretezésű Szűz Mária-kegykép, mely most a Szent Kereszt plébániatemplomban található (DORNYAY 1930, 25.; RÉVHELYI 1938, 9.; KOVESDI 1995, 1.). A rendház kápolnájában a főoltárképen is látható volt az Istenanya alakja Calazanti Szent József és tanítványai hódolatától övezve; a Vincenzo Milione által 1777-ben Rómában festett festmény most a kecskeméti piarista rendház emeleti kápolnájának oldalfalán található (DORNYAY 1930, 25.; RÉVHELYI 1938, 27, XVI. ábra.; KOVESDI 1995, 1, 3. kép; P: TÓTH 2004a, 98-99.). A Maulbertsch-tanítvány Felix Ivo Leicher Calazanti Szent Józsefet Máriával, a kis Jézussal és diákokkal ábrázoló festményét Schuperger Károly tatai lakos rendelte, s 1767. augusztus 15-én hozta magával Bécsből a kegyesrendi iskola számára; ez a kép a rendház lépcsőházában kapott helyet (RÉVHELYI 1938, 26-27, XVII. ábra; KOVESDI 1995, 1, 4. kép). A piarista rendházból került a múzeumba egy 18. század második felében, dunántúli vagy osztrák festő által festett Immaculata-ábrázolás is (KOVESDI 1995, 2, 5. kép). 1782-84 között faragta Schwaiger Antal szobrász a tatai egykori piactéren elhelyezett Maria Immaculata emlék szoboralakját (P. TÓTH 2004, 105107, XII. tábla). Salamon József Vazul tatai piarista tanár jelentetett meg egy ódát 1799-ben a Magyar Kurírban „Ode ad Castissimam Virginem Tatmúum Patronam" címmel (SALAMON 1799, 206-207.). 4 RÉVHELYI 1941, 80, 83.
