Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Körmendi Géza: Tata kedvelt fürdő- és üdülőhely
a fővárosba. Az 1930-as évek elejétől sorra jelentek meg az újságokban a hangulatos viszszaemlékezések a Tata-tóvárosi kirándulásokról. 21 ÜDÜLŐÉLET TATA-TÓVÁROSON Az üdülési szezonban a nyaralók elhelyezésére több lehetőséget biztosított az Idegenforgalmi Hivatal. Minden igényt kielégített az id. Noll Miklós által az uradalomtól bérelt Esterházy Szálloda, ahol harminc folyóvizes, fürdőszobás lakosztályban panziórendszerű volt az ellátás (VI. tábla 2.). Hasonló körülmények között fogadta hat szobájával a vendégeket a Herczigh Szálloda. A nyaralók többsége azonban a kétszáz magánházat választotta, ahol családias környezetben, szépen berendezett szobák, fürdőszobával, szolgálták a vendégek kényelmét. A Tatai Gazdakör Tejszövetkezete a nyaralóknak korán reggel házhoz szállította az üveges tejet, teavajat, sajtot. A König Sütöde rendelésre ugyanígy házhoz vitte a friss péksüteményt és a kenyeret. A Tata-Tóvároson nyaralók nem csak a hangulatos angolkertet, a Cseke-tavi csónakázást, a strandfürdőket, a Júniusi Hetek" keretében az Angolkertben megrendezett szabadtéri játékokat, de a szerényebb polgári igényeket kielégítő szórakozást is megtalálhatták, így Tóvároson az Esterházy Szálloda és a Herczigh Vendéglő kerthelyiségében, ahol hetente fővárosi művészek vendégszerepeltek. A melegvizű strandfürdők, a táj szépsége, az európai hírű szabadtéri előadások, a barokk hangulatú kisváros vonzotta a neves írókat, művészeket, színészeket, mint pl. Blaha Lujzát, Herczeg Ferencet, Kernstock Károlyt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, Páger Antalt, Vándor Kálmánt és még sokan másokat. A Tatára látogató filmrendezők felfedezték városunkat a film számára. Az 1930-as évektől számos filmet forgattak Tata-tóvárosi helyszíneken, mint pl. „Nem élhetek muzsikaszó nélkül", „Pogányok", „Szegény gazdagok", „Tóparti látomás", „Háry János". 22 A második világháború, a front átvonulása és az azt követő nehéz esztendők az üdülés és az idegenforgalom fejlődését évtizedekre visszavetették. A Fényes-fürdőn és a Kristály uszodában kialakult strandéletet tragikusan érintette, hogy a tatai források 1959-től néhány év alatt a tatabányai szénbányászat következtében elapadtak. A Nagy-tó tatai és tóvárosi partján az 1960-as évektől a város által eladott telkeken felépült nyaralókkal üdülő városrészek alakultak ki. Az említett változások azt eredményezték, hogy a 20. század első évtizedétől elindult polgári életformából adódó családi víkendezés, több hetes nyaralás részben megszűnt, részben más irányba fejlődött. Ismételten a városunkat szerető, tehetséges polgárokra vár a Csipkerózsika-álomban szendergő tatai üdülő- és fürdőélet újbóli felélesztése. 21 DUKÁSZ TL 1930, 20.; NÉMETH 1931, 9-10. Lindenberg Adolf papírkereskedése és nyomdája a mai Ady Endre utca elején működött. Helyén ma fodrász-szalon van. Engländer Jakab papírkereskedése és nyomdája emlékét a Fürdő u. 1. számú házon emléktábla őrzi. 22 KÖRMENDI 1998, 82-83.
