Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

a gazdasági ügyek mellett véleménye művészeti és kulturális téren is meghatározó volt. A katonai és közügyek miatt gyakran távol lévő Esterházy állandóan figyelemmel kísérte az uradalmi ügyeket - a gróf és Balogh fennmaradt levelezéséből kiderül, hogy átlagosan hetente váltottak levelet, Esterházy még a hadjáratok idején, tábori szállásán is mindig szakított időt arra, hogy érdeklődjön a tatai ügyek iránt.

35 Az egyik első tevékenység a puszta területek benépesítése volt,

36 szabályozásra került a vidék vízrendszere, utak épültek, kiemelten kezelték a halgazdaságot és az erdőgazdálkodást. Vízimalmok, mészárszékek, magtárak, fogadók létesültek, sörfőzdék, pálinkaégetők, téglaégetők kezdték meg működésüket. Az Esterházy család tevékenysége folytán Tata városa a 18. század végére virágzó mezővárossá lett. Egyre jelentősebbé vált az ipari tevékenység, céhek alakultak. Letelepedtek a kapucinusok, rendház és templom épült számukra, felépült az új plébániatemplom, az új grófi rezidencia, a piarista rendház, a Kálvária-kápolna, a város egyes pontjain szobordíszek emelkedtek, s a helyi kivételes természeti adottságokkal élve kialakításra került az Angolpark a Kertilakkal. Tata ekkor nyerte el jellegzetes, későbarokk városképi arculatát. Az Esterházy grófok tevékenységéről írta Bél Mátyás: „Általában az történik, hogy a földesúrnak az ilyen jóindulatától növekednek és virágoznak mind a régi faluk, mind az új települések. Ezenfölül továbbá maguk a főurak évről évre több előnyhöz jutnak a nagyobb jövedelem által, mint gondolni lehetne. Ha ezt a jóságot követni akarnák becsületes férfiak, akiknek érdekében áll, és hasznos dolog új településeket vezetni, mindenfelé felvirágozna a részben ma is puszta, s elhagyott Magyarország.'

11 A tatai fajanszgyárat Esterházy József gróf alapította 1758-ban.

38 Korábban tévesen Schlögl János Györgynek tulajdonították az üzem alapítását,

39 s ennek időpontját a 19. század elejére tették.

10 Rédey (Rohrbacher) Miklós és Siklóssy László mutatott rá arra, hogy Schlögl, akinek neve gyáralapítóként közismertté vált, később vezette a gyárat.

41 Rédey nyomán az irodalom Balogh Ferenc uradalmi régens alapításának tartotta a manufaktúrát,

42 holott ő csupán a felügyeletet gyakorolta, s mindig a gróf rendelkezései, jóváhagyása alapján intézkedett.

43 Révhelyi Elemér révén váltak ismertté a tatai fajanszmanufaktúra, valamint az uradalom más ügyeire vonatkozó adatok, miután ő nyert betekintést a grófi levéltári anyagba. 35 FATUSKA 2003, 29. 36 FATUSKA 2003, 31-51. 37 BÉL 1735-1742

|lJ8i;

, 27. 38 RÉVHELYI 1941, 10. A gróf Esterházy levéltár adataira hivatkozik. 39 PETRIK 1890, 215. 40 RADISICS 1891, 167. 41 RÉDEY (ROHRBACHER) 1917, 52-53.; SIKLÓSSY 1917, 18. 42 RÉDEY (ROHRBACHER) 1917, 52. 43 RÉVHELYI 1941, 10. a gróf Esterházy levéltár adatai.