Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Ifj. Gyuszi László: Tata a polgárosodás útján (A zsidók szerepe a 19. és 20. század elején)

A ZSIDÓSÁG SZEREPE A POLGÁROSODÁS FOLYAMATÁBAN TATÁN ÉS TÓVÁROSON

7 A magyar zsidóság teljes egyenjogúsítását az emancipációs törvény megalkotása jelentette. A törvény — évezredes megkülönböztetésnek vetve véget — a keresztényekkel egyenlő jogokat biztosított számukra is. A zsidó emancipáció történelmi gyökere az európai történelemben a reformáció megindította vallási türelmességből ered, s a felvilágosodás és a francia forradalom által hirdetett lelkiismereti szabadság, az általános szabadságeszmények elterjedésével vált európai normává. Az európai társadalom szekularizálódása — amely a polgári fejlődés velejárója volt -, szintén elősegítette a zsidóságnak, mint számkivetett felekezetnek az egyenjogúsítását. A feudális társadalomban a zsidó mindvégig kirekesztett elem volt. Kirekesztettségének oka vallási alapú előítélet, amely tulajdonképpen a társadalmon kívül helyezte az „istengyilkosokat". így az akkori társadalom alapvető tulajdonformájából, a földtulajdonból természetesen szintén nem részesülhettek. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság a gazdasági élet terén az őt körülvevő keresztény világ által átengedett, illetve fel nem vállalt, ismert gazdálkodási, megélhetési területeket, lehetőségeket foglalta el. Ezek a kereskedelem, hitelélet, általában a pénzzel kapcsolatos, a keresztények által erkölcsileg is sokáig lenézett foglalkozási ágak voltak. Ez a sajátosság a magyar viszonyok közepette rendkívüli lehetőségeket teremtett a zsidóságnak az emancipáció bekövetkeztével a gazdasági élet terén. 1867-ig az osztrák-német tőke beáramlása jellemezte a lassú magyarországi polgárosodás hátterét. A kiegyezés után a magyar társadalomnak fel kellett mutatnia egy olyan tényezőt, amely ezt a szerepet átveszi. Jelentős magyar polgárság hiányában a feladat a nemességre, vagy a parasztságra kellett volna, hogy háruljon. Végül a zsidóság élt legjobban — számarányához mérten kiemelkedően nagy arányban - ezzel a lehetőséggel. Az emancipációval együtt járt a zsidóság asszimilációja. Az egyenjogúsítás olyan társadalmi körülményeket teremtett számukra, amelyek előrelendítették beolvadásukat a magyarságba. Az emancipációhoz való viszonyuk miatt 1868-ban azonban két táborra szakadt a hazai zsidóság. A neológ szárny az asszimilációt, a megkülönböztető szokások elvetését szorgalmazta, így próbálva csökkenteni különállását. Ezzel szemben az ortodox szárny továbbra is ragaszkodott a régi szokásokhoz, külsőségekhez, elzárkózást hirdetve elvetette a nemzetbe való integrálódást. A tata-tóvárosi zsidóság követte a hazai zsidóság kétharmadát, és a neológhoz csatlakozott, kinyilvánította ezzel elkötelezettségét a haladó, asszimilálódni kívánók pártjához. Az 1880-as évek elején azonban országszerte antiszemita atrocitások zavarták meg a nekiinduló asszimilációt. 7 A tatai zsidóság történetének a 19. század második és a 20. század első felének gazdasági vonatkozású adatait, összefüggéseit HUNYADI Imre dolgozatának felhasználásával foglaljuk össze. Köszönet a szerzőnek a lehetőségért. HUNYADI 2o 1990.