Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Muskovics Andrea: Bolgárkertészek Esztergomban és környékén
ról beszélhetünk, azaz az átköltözést már előre előkészítik, és nem kényszerből történik. Emellett a korábbi csoportokkal szemben a betelepülő bolgár kertészek már megőrizték öntudatukat, állampolgárságukat, és az anyaországgal sem szakították meg kapcsolatukat. 14 A bolgárokat hazájuk elhagyására elsősorban gazdasági és szociális okok kényszerítették (földnélküliség, magas adó, piaci lehetőségek hiánya). 15 A török megszállás alatt kialakult egy magas színvonalú kertészeti gazdaság, azonban Bulgária iparosodottságának és urbanizáltságának alacsony szintje nem tette lehetővé a felvevőpiac bővülését. 16 Az első források — melyek ittlétükről tanúskodnak —, a 19. század közepéről származnak. Ekkor két bánsági városban, Vingán és O-Besnyőn laknak tömegesen. Első kertészeti működésükről 1865-ből, Fótról származik feljegyzés. 17 A BOLGÁRKERTÉSZET HATÁSA A MAGYAR KERTKULTÚRÁRA A magyarországi kertkultúrára a 19. század végétől rendkívül nagy hatással voltak a bolgárkertészek. Új zöldségfajtákat honosítottak meg, emellett azonban egy addig ismeretlen technikát is elterjesztettek. Ez a termelési mód azonban csak lassan terjedt el, aminek több oka is volt. Egyrészt az, hogy a bolgárok zárt közösségekben dolgoztak, a magyar nyelvet nem ismerték, ezért tudásukat közvetlenül nem tudták továbbadni. Elsősorban azok ismerhették meg tehát ezt a módszert, akik napszámosként dolgoztak az egyes bolgárkertészetekben. A szakirodalom szerint a másik ok az lehetett, hogy a bolgárkertészek eleinte vándoroltak (az I. világháború után telepedtek le véglegesen), csak egy-két évre béreltek földet, mivel az intenzív öntözés miatt a talaj veszített értékéből. 18 Harmadrészt, egyes vélemények szerint, a bolgárok eleinte „féltékenyen őrizték titkaikat" 19 A különböző akadályok ellenére azonban lassanként a hazai kertészek is megismerték ezt a termesztési technikát, s látva előnyeit, fokozatosan elkezdték alkalmazni. A bolgárkertészek hatása egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi jellegű. Zöldségtermesztésüknek nagy szerepe volt a magyar primőrzöldség-termesztés kialakulásában. Új növényfajtákat honosítottak meg, széleskörű növényápolási ismeretekkel rendelkeztek. Termékeiket alacsonyabb áron tudták eladni, ezért ezek a szegényebb néprétegekhez is eljutottak. Emellett kertészeteik munkát adtak a közeli falvak lakóinak. 20 14 PENEVA-VINCZE 1981, 452. 15 H. SZIMEONOVA 2004, 8. 16 SZILÁGYI 2001,489. 17 BOROSS 1973, 31. 18 H. SZIMEONOVA 2004, 37. 19 SZILÁGYI 2001, 489. 20 H. SZIMEONOVA 2004, 37.