Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Wagenhoffer Vilmos: Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község - Máriahalom - Öregtemetőjében
3. A rokokó-barokk elemű sírkeresztek (9 változat) 3-as tagoltságúak (VI. tábla 2.), archaikus (hasáb) keresztekkel, amelyeken plasztikus Corpusok és vésett keresztes IHS-jel jelenik meg. Legjellemzőbb vonásaik: széles írástáblájukat alaposan domborodó és síkjából alig kiemelkedő síkszerű oszlopok határolják, fönt többszörösen ívelt mozgalmas vonalak (szamárhátív), virágfüzérek zárják és hullanak le girlandszerűen. Lábazatának szimbóluma búcsúzó kézfogás, mélyedéseiben és felületén is felismerhető színek (téglavörös). Általában olvashatatlanok. A rokokó-barokkos szecessziós ornamensektől mozgalmas sírkövek ikertestvérei Zsámbékon, Budajenőn és Leányváron is előkerültek az 1830-as évektől. Felismerhető az anyanyelvi (német) kapcsolat (VI. tábla 2.). 4. A barokk elemű táblás sírkövek (7 változat) szerkezete 3-as, 4-es (VII. tábla 1.). Archaikusak, keresztjeik egyik változatának keresztvége - a rokokó-stílusúakhoz hasonlóan - csonkolt horgonyú (VI. tábla 2.). Meghatározó szimbólumai: a míves Corpus és aszta lábánál körülölelő faragott, eredetileg színes kőkoszorú. Színei (piros, kék, zöld) nyomokban még felismerhetőek, ennek alapján kerültek felújításra 2001-ben (XI. tábla 2.). Jellegzetes stíluseleme a kiugró, félköríves, többosztatú „barokkos" párkányív, amely befelé patkóívvé — másutt szegmentív is előfordul —, alakul. Két változatán plasztikus kézfogás nyoma. Megjelenik már a kőtömbben álló sírkőfajta, amely sírhalmát kőlapok fogják körül. Néhány sírkőtábla kivételével gyakorlatilag olvashatatlanok. A hagyomány, a tisztelet és kegyelet különleges megnyilatkozásai azok a sírkövek keresztjeire kötött élő virágkoszorúk még 2001-ben is, amelyek egységesen kerültek Mindenszentek és Halottak napján a hozzátartozók és a széles rokonság sírköveire, az 1970-es évekig (VII. tábla 2-3.). E lélekemelő érzéseket ma már ritkán élhetjük át, de a váltást igen: a mai kor tárgyiasult temető- és virágkultúráján keresztül, de a színes (piros, kék, zöld) sírkövek kőkoszorúi ezt az érzelmi hatást nem csak egy éven át (120 éves emlék is van) sugározták felénk - egyik felújított példán keresztül is —, lelki megnyugvásul és tanulságul. Ezt a tanulságot egészíthetné ki az új generáció az öreg sírkövek művészi formakincsének felhasználásával, a mai sémától eltérő síremlékek felállításakor (VII. tábla 2-3.). 5. Az 1840-es évektől a századfordulóig terjedtek el a zsámbéki kőfaragóműhelyek kisugárzó hatásaként (akár Mogyorósbányáig) a saját anyagból faragott pántokkal, zsinórokkal, gyöngyökkel - volutában is végződő - kereteit, különböző formakíncsű, írástáblájukban szívalakú sírkeresztek (14 változat: VIII. tábla 1.). E sírkövek temetőnk különleges kincsei, ha nem is olyan nevezetesek, mint a balatonudvariak. Jellemzőek archaikus keresztjeik (végeik egyenesek, vágottak, ívesek), míves, szépen kidolgozott (domborműjellegű) Corpus-aik, amelyeket lent többnyire kőkoszorú fogja körül. A 19- sz. második felébe terjedtek el, de a két vörösmárvány sírkereszt kivételével sírfelirataik csak sejthetők. Vannak a mába átívelő szívformák is. Melocco Miklós neves szobrászunk, e csodálatos szimbolikus formát — zsámbéki mintára — átmentette édesanyja 1985-ben felállított síremlékére a zsámbéki temetőben (VIII. tábla 2. kép.). A szívjelűek elsősorban pajzs-jellegűek (konzoltestűek), vagy táblás sírkeresztek szívformák díszítéseivel (IX. tábla 1.). Egyik fajtájának különleges szimbóluma a vésett Mária-monogram. Több sírkereszt szövege (VIII. tábla L; IX. tábla 1.) még ma is kibe-