Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Wagenhoffer Vilmos: Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község - Máriahalom - Öregtemetőjében
"Őrizzük emlékeinket. Ipolyi Arnold Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község — Máriahalom Öregtemetőjében Wagenhoffer Vilmos (Esztergom) BEVEZETŐ Negyven éve költöztem el szülőfalumból, Máriahalomból, de azóta is folyamatos a kapcsolatom élőkkel és holtakkal. Hazavezető útjaim nem múlnak el a temető meglátogatása nélkül, hisz - sírjaik révén — ott találkozhatom szüleim és anyai ági elődeim, a valahai kirvaiak emlékeivel, ahova gyermekkoromban még édesanyám vezetett el (I. tábla 1.). A kezdeti nézelődés évtizedek során elmélyült kutatásba, a felfedezés örömébe torkollott. Lassan rádöbbentem, hogy a temetőben a paraszttársadalom egységes rendje ellenére a sírkövek számos variánsát figyelhetjük meg; sokszínűséget — szó szerint is — formában, színben, díszítésben, szinte egységes megjelenítést a zsámbéki miocén kori puha mészkőből. A kőkeresztek formakincsébe a zsámbéki kőfaragómesterek — sírköveink döntő többsége náluk készült - a magas építőművészet, szobrászat és népművészet stíluselemeit építették bele (használták fel), megtoldva a sírkövek mélyített vonalainak, egyes felületeinek festésével. Ezek az előzmények, valamint a kutatás és kíváncsiság vezettek arra, hogy feltárjam a sírkövek szerkezetét, színeiket, rekonstruáljam nagyszüleiül sírköveit, összehasonlítsam más községek zsámbéki „termékeivel". Mindezek együttesen meggyőztek Oregtemetőnk sírköveinek óriási értékeiről, amit — a műemlékvédelem szellemében - védenünk kell és kegyelettel megőriznünk, hogy a „tiszta forrásból" minden helyi lakos, hazalátogató és szakember egyaránt bátran, örömmel és megnyugvással meríthessen a jövőben is. Feldolgozásomban a község korábbi, vallásában (r. k.) és anyanyelvében (német) egységes, szigorú szokásrendszerben élő paraszttársadalma temetőkultúráját mutatom be, elsősorban az Oregtemető régi sírjeleit-sírkőkeresztjeit; elhelyezkedésük, anyaguk, szerkezetük, formakincsük, ornamentikájuk szerint a múló idő stílusváltozásain keresztül, kapcsolatot keresve a környező községek, elsősorban r. k. vallású, de nyelvében vegyes (magyar, német, szlovák) anyanyelvű népessége temetőinek sírkeresztjeivel (II. tábla).