Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

Bánhidát l426-ban egy hamis oklevélben említették,

138 ahol Tata vár tartozékai között sorolták fel, erre azonban más adat nem utal, így nem tartjuk valószínűnek a hamis oklevél ezen adatát sem.

139 Bánhida következő hiteles említése 1437-ben történt, mikor Zsigmond király felszólította többek között a bánhidai vámosokat, hogy a budai kereskedőktől áruik után ne merjenek vámot szedni.

140 Zsigmond király uralkodásának végén Bánhida már nagy valószínűséggel Vitány vár uradalmához tartozott. Vitány várának birokosa pedig ahogy Galla helységnél is kifejtettük - Rozgonyi István volt. Rozgonyi Vitány várát csak tisztsége mellé kapta, tehát nem örökjogon volt birtokos. l440-től azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor is Rozgonyi István zálogjogon megszerezte a vértesi várakat (Csókakő, Gesztes, Vitány), l440-ben pedig egyértelműen Vitány várának tartozékai között sorolták fel Bánhidát.

141 Emlékeztetnünk kell azonban arra is, hogy legalább egy nemesi család is birtokolt a térségben (velük a Galla fejezetnél foglalkoztunk). A 15. század második felében tehát a vitányi uradalomhoz tartozó Bánhida gyakran előfordult az oklevelekben. így pl. 1440: „utrasque Banhyda",

142 „Banhyda maiori ... cum tributo... alia Banhyda scilicet minori cum piscina et molendino",

m 1449: Banhyda in dicto Albensi"?

44 „possessionum Banhyda in Albensi"}

43 1453: „Banhyda cum tributo in eadem exigisolito ...in Albensi ...aliam Banhyda'

146

,145 9: „utrasque Banhyda"

141

, 1460: „utrasque Bánhida"

14

*, l46l: „Banhyda"

149

, \A6l: „utrisque Banhyda in Komaromiensi".

130 Az adatok alapján feltűnik, hogy általában két Bánhidát említenek a források, annak ellenére, hogy egy birtokosuk volt. Gondolhatnánk, hogy a település az idők folyamán kettévált, s ezért említik őket külön. A feltevést támogatni látszik az is, hogy gyakran megemlítik, hogy nagy Bánhida Fejér, míg a másik Bánhida Komárom megyében található. Ezt az egyszerű képet módosítja azonban az a tény, hogy a középkorban gyakran azért is külön sorolták fel egy-egy település részeit, mert azok különböző jogállásúak vol138 Engel Pál szerint az 1426. október 28-án kelt oklevél hamisságáról három dolog is árulkodik. Elsőként emeli ki az ún. várjegyzéket, mely Albert hatalomra jutása körül keletkezett. Ebben Tata egyértelműen csak honorként, tehát tisztsége miatt volt Rozgonyié. A második problémát egy óriási számítási hiba jelenti, melyre hiteles oklevélben nincs példa: 3000 meg 5000 forint az 7000 forinttal egyenlő. Végül Rozgonyi István temesi ispáni címe jelent gondot, melyet Ozorai Pipó halála (1426. dec. 27.) előtt nem viselhetett. Engel ezek alapján az l440-es években hamisított oklevélnek tartja az említett 1426. évi oklevelet. ENGEL - C. TÓTH 2005, l6l. 139 MOL DL 87995. 140 „tributariis nostris, ipsorumque vices gerentibus in tributis nostris in... Bánhida... ciuitatibus, et villis exigi solitis ... existentibus" FCD X/7 CDXXXVII. sz. 874-876. 141 MOL DL 13900. 142 MOL DL 13900. 143 MOL DL 13604. 144 MOL DL 14284., MOL DL 13830. 145 MOL DL 13830. 146 MOL DL 14601., MOL DL 14616. 147 MOL DL 15399., MOL DL 15400., MOL DL 15421. 148 MOL DL 15497. 149 MOL DL 15596. 150 MOL DL 18139.