Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit lelőhely szedimentológiai viszonyai

Mérési eredmények: — CaC0

3 tartalom: 24,7% — szerves széntartalom: 0,09% — humusztartalom: 0,15% — nitrogén tartalom: 0,02% Szemcseösszetétel: — Löszös, kissé agyagos finom homok. A szemcsék 46, ill. 37%-a esik a finom homok, ill. a lösz mérettartományba, és az agyagfrakció aránya 10% feletti. Ennek megfelelően az osztályozottság (nagyobb szórás, kisebb csúcsosság) rosszabb, mint a TE1 szintben, a görbe ferdesége azonban kisebb. Az átlagos szemcseátmérő a fedő szinthez képest jelentősen lecsökken: 40 pm. TÉ4: 56-68 cm 13. mintái Terepi megfigyelések: — agyagos, finom homokos, lösz, könnyen széteső „gumós" szerkezet TE3-nál nehezebben pucolható, keményebb, agyagosabb — sok, néhány mm-es faszén, kevesebb és kisebb csont, mint a TE3-ban — kevés, rossz megtartású csiga — szín: barna Mérési eredmények: — CaC0

3 tartalom: 20,7% — szerves széntartalom: 0,08% — humusztartalom: 0,14% — nitrogén tartalom: 0,02% Szemcseösszetétel: — Finom homokos, agyagos lösz. A lösz aránya meghaladja a finom homok arányát. A szemcsék 26, ill. 47%-a esik a finom homok, ill. a lösz mérettartományba, és az agyagfrakció aránya 15% feletti. A szórás mértéke hasonló a TE3 szintben tapasztalthoz, a görbe ferdesége és csúcsossága azonban kisebb, így a szemcsék eloszlása egyenletesebb a tartományok között. Az átlagos szemcseátmérő tovább csökken: már csak 26 pm. TÉ5: 68-86 cm 14. mintái Terepi megfigyelések: — a TE4-hez hasonló de sötétebb, agyagosabb, keményebb réteg — kemény, több cm-es gumós szerkezet, helyenként azonban morzsás, talajos szerkezet egyértelműen felismerhető. A keményebb több cm-es tömbök mésszel cementáltak, sőt mészkonkréciók (löszbabák) is kialakultak. — néhány 0,1-0,4 mm nagyságú, bevonat nélküli gyökérjárat megfigyelhető — szín: barna