Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit lelőhely szedimentológiai viszonyai
2. Vizsgálati módszerek A szedimentológiai vizsgálatokat az amszterdami Vrije Universiteit szedimentológiai laborjában végeztem Martin Konert segítségével. A minták színét a talajtani gyakorlatban használt Munsell-féle színskála alapján határoztam meg száraz és nedves állapotban. A szemcseösszetétel meghatározását Laser Particle Sizer a22, C-version lézeres szemcseméret-elemző műszerrel végeztem. A szemcseméret-eloszlás az üledék lerakódásának körülményeire utal, emellett esetleges későbbi folyamatok (pl. mállás, agyagosodás, agyagvándorlás) is nyomon követhetők lehetnek. A karbonáttartalmat Scheibler-féle gázvolumetrikus módszerrel („kalciméter") határoztam meg. Az egyes szintek karbonáttartalma az üledék kilúgozottságára, talajosodásának éghajlati körülményeire utal. Jelen esetben a minták édesvízi mészkőbe települt üledékrétegből származnak, így a fedő mészkőből a beszivárgó vizek általi átmeszeződés, utólagos mészmozgás valószínűsíthető. Az üledék teljes szerves szén tartalmát (TOC%) és nitrogén tartalmát (N%) gázkromatográffal (Flash Elemental Analyzer) mértem meg. A teljes szerves széntartalomból az üledék humusztartalma (H%) kiszámítható (H%=TOC%-l,72). 4 A humusz- és nitrogéntartalom a kőzet talajosodottsági fokának, vagyis a talajok fejlettségének fontos mutatója. A nitrogén eloszlása a természetes talajszelvényben megegyezik a szerves anyag eloszlásával. Az üledék talajosodottsági foka, a paleotalaj fejlettsége az egykori klíma indikátora. 3. A szintek leírása A szintek vastagságát felülről lefelé haladva cm-ben adom meg. A mérési adatok a mellékelt táblázatokban és diagramokon megtekinthetők, így a szemcseméret tárgyalásakor csak egyes fontosabbnak ítélt részadatok kiemelésére szorítkozom. A színnél a terepi megfigyelés szerinti színt tüntetem fel a szövegben, a pontos szín Munsell-színskála alapján került meghatározásra. A helyenként nagy gyakorisággal előforduló eszköz- és csontleletek leírásától eltekintek, csak a befoglaló üledék tulajdonságaival foglalkozom. A kitöltésből megőrzött tanúfalak lepucolása után a rétegeket a szemcseösszetétel, szín, állékonyság és lelet-, valamint mészkonkréció-tartalom alapján különítettem el. A feltárások gyér megvilágítottsága miatt (barlangi körülmények, lámpafény) a szintek leírása a begyűjtött minták alapján utólagos kiegészítésre szorult. A terepi és a laborbeli megfigyeléseket, valamint a mérési eredményeket együtt tárgyalom a továbbiakban. STEFANOVITS et al. 1999.