Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
T. Dobosi Viola: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit telep újabb feltárása
A tatai régészeti ipar minden metrikus jellemzőjének a standardizációja magasfokú. Atlagméret: 30-31 mm, igazi mikroipar. Az eszközök hosszúságának és szélességének az aránya 65%. A méretből és a lelőhely faunalistájából (nagytermetű emlősök) az eszközök tényleges funkciójára csak a típus-funkció konvencionális összekapcsolásával lehet következtetni, ami későbbi korok leleteinél (használati fény) nem mindig célravezető. A kaparóknál gyakori a trapéz alapforma, ami alapján felmerülhet a lehetőség, hogy némelyike öszszetett eszköz része lehetett (azaz fa vagy csont foglalatba erősített kőbetét), de erre sem közvetett, sem közvetlen bizonyíték nincs. Az előzetes értékelésben az előkerült leletek kis részét dolgoztuk fel. A részadatok módosulhatnak, de az alapvető tendenciák és törvényszerűségek érvényesek az egész iparra. Nyersanyag A feldolgozás jelenlegi állapotában a beleltározott mintegy 9200 szilánk nyersanyagmegoszlását vizsgáltuk: Töredék Geometrikus töredék Szilánk, gyártási hulladék Ossz. csont kova kvarcit mészkő kova kvarc kova kvarcit mészkő egyéb 100 121 36 131 260 6602 3784 9 7 11 11142 8 Kova: 6.833 db, 61,3% Vértes László a Tata-monográfiában megkülönbözteti a „Kiesel" és „Silex" kategóriát. Jelen esetben túlnyomórészt a Gerecse közeli radiolaritjairól van szó. A Kálváriadomb radiolarit kibúvásai is hozzáférhetőek lehettek, bár a hosszú ideig felszínen heverő radiolarit nem megfelelő minőségű. Amennyiben az eszközön nem maradt kavicskéreg, úgy nem dönthető el, hogy pados vagy gumós nyersanyagot használtak. Kvarcit: 4165 db, 37,4%) Mészkő és egyéb: 144 db, 1,2% A mészkövek között van a környék triász mészkövéből és a helyi mésztufa kontakt, tömörebb részeiből készített eszköz. Az egyéb tárgyak között kiemelendő, hogy két eszközt makroszkopikusan hidrokvarcitnak határoztunk meg. További mikroszkópos vizsgálatot igényel, mert ha valóban hidrotermális nyersanyag, akkor új források bekapcsolását jelenti. Összehasonlítás: Vértes által 1958-59-ben megvizsgált 2080 eszközből 91% volt kova és 8,8% kvarcit. Az eltérés a két feldolgozási-tipológizálási módszer és a minta nagyságrendje közötti különbségből adódhat.
