Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről
zással akkor találkozunk, ha az állított szobrok a megnevezett császárok egy jeles erényének (például Concordia, Pietas, Providencia, Virtus stb. 52 ) isteni perszonifikációját ábrázolták. A császárok neve a szoborbázisokon genitivusban áll akkor is, ha azokra a személyükhöz kötődő istenségek szobrait állították (például I. O. M. protector, Fortuna Redux, Victoria stb. 53 ). Az aquincumi szoborbázis-felirat letörött első sorában ezért — a CIL pro salute kiegészítési javaslatával szemben - inkább egy perszonifikáció vagy egy isten nevét kell elképzelnünk. A Kr.u. 2. sz elejéről eddig négy olyan, császároknak állított szobortalapzat vált ismertté, amelyet a pannóniai városok közterületein magán vagy hivatalos személyek, illetve testületek állítottak (Kat. 21-24.). 54 Ebben és csak ebben az időszakban számolhatunk Pannónia városaiban azzal, hogy a városok gazdagabb polgárai vagy egyes hivatalos személyek önként átvállalták közösségük császárszobrok állítására vonatkozó költséges kötelezettségét. 55 (A későbbi időszakból a tehetősebb polgárok részéről hasonló nagylelkű felajánlást nem ismerünk, állítóként csak a városi lakosság közössége és a tanács jelenik meg.) Traianus alatt Savaria papi testületei, a pontifias, augures és sacerdotales ex colonia Savaria állítanak közösen szobrot a császárnak (Kat. 20.). A savariai származású papokat tömörítő testületeket megnevező feliraton nincs feltüntetve a városi tanácsnak a szobor közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedélye, ezért - és nem utolsó sorban a dedikálást végző személyek miatt — nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Traianus említett szobrát inkább a Kr.u. 1. században már megszervezett tartományi császárkultusz 56 szent kerületében képzeljük el. Talán emiatt volt szükség a Savariában előkerült felirat szövegében az állító személyeket összekötő savariai származás külön hangsúlyozására is. Siscia egy gazdag polgára L. Titius Proculus Kr.u. 124-ben városát ajándékozta meg Hadrianus szobrával. 57 Szintén Hadrianus szobrát adományozta közösségének ob honorem aedilitatis P. Aelius Rusconís f. Firmus. Ez az egyetlen tisztségvállalás alkalmából munusként adományozott ismert császárszobor Pannoniában. 58 Mócsy A. szerint P. Aelius Firmus „daß die Mitglieder der Civitas Eraviscorum durch die Adilität das Bürgerrecht erhielten und in den Ordo aufgenommen werden konnten"? 9 A szoborállításra valószínűleg Aquincum 52 L. pédául Cuicul fórumán: ZIMMER 1989, 54., C2. (AÉ 1916, 17.), 57., C9. (CIL VIII 8300. + p. 1896.), CIO. (CIL VIII 20148.), 67., C51 vagy a regio X Italiae területén: ALFÖLDY 1984, 43., Nr. 119., 261., 117. 53 ZIMMER 1989, 55., C5. (AÉ 1916, 19.), 56., C7. (AÉ 1916, 15.). 54 Nem sorolharó ide Suetrius Sabinus Caracalla mellszobrát hordozó szoborbázisa, mivel annak eredeti felállítási helye nem Aquincum városának közterülete, hanem legvalószínűbben a helytartói palota épülettömbje lehetett: SZABÓ 2000, 87-88. Itt bronzszobrok - és legalább egy lovasszobor - felállítására is sor került: SZIRMAI 1986, 9.; SZIRMAI 1988, 144. 55 A regio X Itaiiaeban még a Kr.u. 3. sz.-ban is előfordultak ilyen nagylelkű adományok: ALFÖLDY 1984, 55. Vicetiában például III. Gordianus szobrát a res publica ex liberalitate Matidiarum d. d. állította (ALFÖLDY 1984, 55., 123. Nr. 177.). 56 SZABÓ 2003, 395-402. 57 Alj 559. Az engedélyezésre utaló formulák e feliratról is hiányoznak. 58 Munusként általában szentélyben álló istenszobrokat adományoznak a városi előkelők: GABLER 1966, 25. 59 MÓCSY 1951, 108.; MÓCSY 1959, 71., 257. Nr. 205/13.
