Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről

Pannónia városaiban állított, eddig ismertté vált szoborbázisok időbeli megoszlása a következő: A Iulius-Claudius dinasztia császárait mindössze egyetlen szoborbázis képviseli: a Savariában talált Divus Claudiust említő felirat (Kat. I.).

45 Ez Pannónia legkorábbi ismert császárbázisa. A városalapító szobrát hordozó, eredetileg márványlapokkal burkolt talapzat nagy valószínűséggel a Flavius dinasztia idejére keltezhető. Vespasianus volt ugyanis az, aki az istenek közé sorolt Claudius - Nero által elhanyagolt és később meg is szüntetett, majd halála után a Iulius-Claudius dinasztiával kapcsolatos ellenérzések miatt mellőzött

46 - kultuszának ismételt állami elismerést adott.

47 Egy feliratos architráv és egy közelében talált falazott szoborbázis alapján elképzelhető, hogy a feliratos márványlap az istenek közé sorolt városalapító Divus Claudius Savaria városa által építtetett szentélyének kultuszszobrához köthető.

48 A Flaviusoknak eddig nem kerültek elő sem szobrai sem szoborbázisai Pannoniából. Az adoptált császárokat és az Antoninus dinasztiát eddig négy, városi közösségek által állított szobortalapzat képviseli (Kat. 25.). A Septimius Severus uralkodásától a Kr.u. 3. sz. utolsó harmadáig terjedő időszakból azonban tizenhárom, császárokkal vagy a császári családdal kapcsolatba hozható szoborbázist tudunk felsorolni (Kat. 6-18.). Ebben az időszakban - hasonlóan a birodalom más területeihez - a korábbinál sokkal intenzívebbé válik a szoborállítás gyakorlata. (Pannoniában is több szobrot állítanak ekkor, mint a megelőző évszázadokban együttvéve.) Gallienus uralkodásánál későbbre keltezhető városok által állított szoborbázist nem ismerünk, ezért Pannónia városaiban a Kr.u. 3- sz. utolsó harmadában — valószínűleg a városok súlyos gazdasági állapota miatt - teljesen felhagytak a közösségi szoborállítás szokásával. A legkésőbbi ismert szobrot Cornelia Saloninának dedikálta a res publica Bassianorum.

49 Az évre pontosan keltezett szoborbázisok alapján feltehető a kérdés: a pannóniai városok a császárok trónra lépését követően milyen gyorsan tudtak eleget tenni szoborállítási kötelezettségeiknek? 45 A savariai Divus Claudius bázis (Kat. 1.) értelmezéséhez 1.: MRÁV 1996-1997, 223-224. 46 CHARLESWORTH 1937, 57-60. 47 Suet. Claud. 45. vö.: SCOTT 1936, 32., 61.; CHARLESWORTH 1937, 57-60. Vespasianus építette újjá Divus Claudiusnak a mons Caeliuson, Agrippina által elkezdett, de Nero által csaknem a földig romboltatott szentélyét (Sueton. Vesp. 9.), és ugyancsak ő állíttatta helyre és fejezte be a britanniai Camulodunumban a Boudicca-felkelés során Kr.u. 60-ban elpusztult templomát is (Tac. Ann. 14., 31. vö.: FISCHWICK 1978, 1218-1219.). 48 MRÁV 1996-1997, 223-225. 49 A Kr.u. 3- sz. második felében érthető módon már csak a hadsereg állít császárszobrokat, azokat is egyre ritkuló számban. L. például II. Claudius szoborbázisát Aquincumból (CIL III 3521. vö.: VISY 1988, 149.)- Pannoniából a Kr.u. 3. sz. közepe után már nem ismerünk városi közösségek által császároknak dedikált szobrokat. (Össszehasonlításképpen E-Afrika és Asia városaiban a közterületeken történő szoborállítás gyakorlata a Kr.u. 4-5. sz.-ban is folytatódik: ZIMMER 1989, 37.; SMITH 1999. A regio Xból is több Kr.u. 4. sz.-ra keltezhető császárszobrot ismerünk: ALFÖLDY 1984, 79- Nr.8.; 81. Nr, 19.; 83-84. Nr. 28.; 116. Nr, 150.; 121. Nr. 165.; 121. Nr. 166.; 123-124. Nr. 178-179.; 129. Nr. 201.; 129. Nr. 202.)