Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tisovszki Zsuzsanna: Kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek Esztergom környékén

Az eddig elmondottakból is sejthető, hogy a vőfélység nem pusztán tanulható mesterség — adottság, rátermettség is szükségeltetik hozzá. Idézzük Bálint Sándor szavait: „A vőfélység személyes rátermettségen, leginkább poétás természeten múlik. A poétás, poétázó embernek, vagy akár asszonyfélének nótás a kedve, mindenre tud kádenciát... Bölcs humorával váratlan helyzetekben is föltalálja magát: ünnepélyes és dévajkodó egyszerre'.

4 A lakomarendező szövegektől a vőfélykönyvekig Vőfélykönyvekről nem lehet úgy beszélni ill. írni, hogy a lakodalmakról ne essék szó. „Szokásleírás kapcsán a lakodalmi ünnepkör egy-egy ételét 1818-tól, a főétkezés teljes menüjét 1827 — 28-tól kezdték feljegyezni. Ezekhez 1826-tól kezdve kéziratos vőfélykönyvek és helyi használatra szóló nyomtatott vőfély könyvek csatlakoznak."'' Az újdonnan új vőfény kötelesség című, 1793 után megjelent anonim váci vőfélykönyv ételsora ez volt: 1. marhahúsleves 2. főtt marhahús a levesből, tormamártással 3. káposzta disznóhússal 4. húsoskása, rizsből, baromfival 5. becsinált, savanyú — (baromfival) 6. főtt disznófej tormával 7. édes köleskása 8. pecsenye 9. sült tészta A váci kiadványnál korábbinak datálható annak a vőfélyrigmusnak az alapszövege, amely az eddig ismertek közül az egyetlen, Balassi-strófákban megszólaló versezet. Két ételbeköszöntőjét bevezették az 1826-os makói kéziratos vőfélykönyvbe, teljes lakomarendező szöveggel pedig megjelent anonim kiadványban Magyaróváron 1847 után. Közös előzményük kéziratos énekköltészet is lehetett vagy tanult rétegek szóbelisége — véli Kisbán Eszter.

6 A Magyaróváron, 1847 után megjelent Vőfély könyv lakomarendező szövege a következő: 4 BÁLINT 1980, 103. 5 KISBÁN 1997, 557. 6

Uo. 558. 158