Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Szabó Klára: Az epöli rómaikori Depot

Kalapács (Kat. 19.; III. tábla, V. tábla 6.) Egy kalapács-fajta van az epöli leletben, egy kicsi simító, vagy más szóval egyengető kalapács (Kat. 19-).

33 A megkülönböztetés aszerint történik, hogy a nyéllyukhoz képest hogyan helyezkedik el a kalapács éle, ferdén-e vagy párhuzamosan. Itt sajnos a kalapács fejéből egy jelentős rész hiányzik, így nem tudhatjuk pontosan, hogy egyenes vagy félkörívben hajló volt-e. Bronzedény készítéshez ívelt élű trébelő kalapácsot fogtak kézbe.

34 Az epöli leletben a kalapácsfej profilja arra utal, hogy az elveszett, letörött él a nyéllyukkal hegyesszöget zárt be. Ez annyit jelent, hogy finom megmunkálásra, simításra, egyengetésre vagy díszítésre szolgált.

35 Alkalmas lehetett bronz lemezedény — tál, tányér, főzőedény - készítésére, de kisebb-nagyobb tárgyak, például páncél, sisak, lábvért díszítésére is. A kalapács elülső és hátsó munkafelületén a sarkokból egy kicsi darab hiányzik. Hasonló méretű kalapács késő LT anyagából,

36 későrepublikánus kori legiotáborból,

37 s további lelőhelyekről is került elő.

38 A közeli lelőhelyek fémművesei például Brigetioban minden bizonnyal használtak ilyen szerszámot.

39 Szekerce (Kat. 16.; III. tábla, V. tábla 5.) Itt a szerszám feje lehajló volt, ebből az ívelődő rész már nincs meg, az él vagy körívben, vagy trapéz formában végződhetett. Fokának a széle két helyen épen megmaradt, s ott kerekedik, így ütőfelülete kör alakú lehetett. A nyéllyuk a szerszámfej közepén helyezkedik el, átmetszete kerek. A nyél a munkéllel kb. 60°-os hegyesszöget zárt be. Kizárólag famegmunkálásra használt szerszám.

40 A szerszámok közül az üllők éppenúgy lehettek egyszerű kovácsszerszámok, mint bronzműves; a trébelő kalapácsok speciális fajtája — a simító kalapács — már egy olyan fémművesé volt, aki lehetett bronzöntő — mint például Romulianus artifex —,

41 vagy fegyverkovács, aki díszítő motívumokhoz használta.

42 A szekerce asztalosé, bognáré, pintéré, vagy ácsé egyaránt lehetett.

43 Ez a sokféleség arra enged következtetni, hogy az epöli leletegyüttesben előforduló, jobbára már használhatatlan (letörött fej, hiányzó él, felületi károsodások) szerszámokat különféle foglalkozási ághoz tartozó mesterektől gyűjtötte össze valaki. 33 GAITZSCH 1980, 83. Abb. 9., Sonderform; GAITZSCH 1985, 191. 34 GAITZSCH 1985, 178. 35 Uo. 191. 36 Kappel. 37 Cáceres el Viejo: ULBERT 1984, 132., 230., Taf. 29. Nr 259. 38 Great Chesterford, Trier, Herzberg, Weyer, Moosberg, Äugst, Vidy: GAITZSCH 1980, 83. Anm. 184. 39 SZABÓ 1990, 130. 40 GAITZSCH 1980, 41-45.; GAITZSCH 1985, 181-185. 41 SZABÓ 1990a, 130-151. 42 A leginkább specializált iparág a fémművesség, 1. GAITZSCH 1985, 178. 43 NAGY 1937, 155-178.; uő 1945, 535-560.; GAITZSCH 1985, 184. - az itáliai szerszám ábrázolásokhoz 1. ZIMMER 1982 passim. 64