Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Szabó Klára: Az epöli rómaikori Depot

Szerszámok (üllők, véső, kalapács, szekerce) Üllők (Kat. 20., 13.; III. tábla, V. tábla 2-3.) A leletben két üllő van, méretben és típusban különböznek egymástól. Ez a szerszám kovácsoláshoz, kalapáláshoz nélkülözhetetlen, általában egy fatuskóba szokták beékelni.

25 Tipológiát W. Gaitzsch állított össze az üllőkre, s ezek közül az L-formának felel meg a nagyobbik (V. tábla 2.), mert a munkafelület ovális (III. tábla), ez úgynevezett szarvas üllő (Kat. 20.).

26 Az epöli leletegyüttesben ez a legépebb szerszám, egyik a kettőből, ami még használható lett volna. A kisebbik üllő (V. tábla 3.) esetében a munkafelületnek csak két széle ép, a másik kettő sérült (Kat. 13.; III. tábla). így nem lehet eldönteni, hogy melyik változathoz tartozott eredetileg:

27 A, C, E, vagyis a négyszög, illetve a trapéz formájúak jöhetnek számításba,

28 de pontosan nem lehet besorolni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre a teljes terjedelmű munkafelület. Bőségesen van összehasonlító anyag Itáliából és a tartományokból is.

29 Az üllő nem változott sokat az évszázadok során, alakja és nagysága mindenkor a célszerűség függvénye volt.

30 Köpüs véső (Kat. 12.; III. tábla, V. tábla 4.) A köpüs vésők közé

31 sorolandó az epöli depot 12. számú tárgya. Megtartása eléggé rossz. A penge felületén jelentős anyaghiányok mutatkoznak. Általában a teljes hosszúság 1/3-a nyél, 2/3-a a penge, az éle alapján deríthető ki, hogy milyen munkára szolgált. Itt a pengéből az alsó rész, eléggé sok, kb. 6 cm letörött, következésképpen a szerszám éle sincs meg. Mivel a penge egyharmada az éllel együtt teljességgel hiányzik, így sajnos nem lehet közelebbről meghatározni, hogy milyen műveletre, illetve, hogy melyik anyagfajta megmunkálására szolgált.

32 A követ kizárhatjuk, mert a köpüben famaradványok vannak, de fennmarad a fém és a fa mint anyagféleség. A véső hegye adhatna több információt. 25 GAITZSCH 1985, 177-179. 26 GAITZSCH 1985, 192., Abb. 3 L. 27 GAITZSCH 1985, 179.; Noll 1980, 109., Nr. 96. Taf. 46. 28 GAITZSCH 1985, 188, 192., Abb. 3 A, C, E. 29 Néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül: Augsburg-Oberhamen: HÜBENER 1973, 48., Nr 1-3-, Taf. 19.; Pompei, bronzműves műhely Porta del Vesuvio előtt, Niederbieber, Monreal: GAITZSCH 1980, Kat. 4., 200., 288.; Cáceres el Viejo: ULBERT 1984, 132., 230, Taf. 29. Nr 262.; GAITZSCH 1985, 201.; Aquileia, Ostia, Augst, Kreimbach-Kaulbach ld itt 33. kép. Vidy, Zugmantel, Silchester. 30 L. a Kreimbach-Kaulbach-\ leletet, ahol 4 különböző üllő van: CLIPPERS 1969, 430. Abb 342. itt 33kép. 31 GAITZSCH 1985, 179, 188. 32 HÜBENER 1973, 45, Taf. 19. Nr 19, 25-32, Taf. 22. Nr 7.; ULBERT 1984, 231. Taf. 30. Nr 283285.; GAITZSCH 1985, 179, 188.; Oberaden: KÜHLBORN 1992, 153. Taf. 38. Nr 108.; Colonia Ulpia Traiana (Xanten): GODDARD 1990, 69-70, C 8-9, Taf. 13.; Haltern: ASSKAMP 1989, 21-43, Abb. 181. 63