Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tokai Gábor: A preszkíta kori „harci kocsizó horizont” a kelet-európai sztyeppéken

vocerkassk típusú és a Malája Cimbalka típusú oldaltagok szintézisének tekinthető.

28 Ilyen oldaltagok ismertek a bulgáriai Janjevoból (III. tábla 7.)

29 és az ausztriai Stillfriedről (III. tábla 8.)

30 is, hasonlók pedig az észak-kaukázusi Alekseevskij kurgánból (III. tábla 12.),

31 az ukrajnai Kanevből (III. tábla ll.)

32

és a zabotini 524. kurgánból (III. tábla 10.).

33 Kialakulása tehát legvalószínűbben úgy képzelhető el, hogy a szájrész belső karikájának és az oldaltag középső fülének (vagy lyukának) összekapcsolásában a merev rögzítés igénye lépett fel, ami a két alakzat egybeöntésével valósult meg. Ezzel együtt az arányok is finoman eltolódtak, s az oldaltagok szélső fülei (vagy lyukai) — a jelek szerint funkció nélkül maradva — eltűntek. Ez utóbbi jelenségnek ismert néhány példája egyedi kiképzésű Novocerkassk oldaltagokon.

34 Az Ermitázs 1980-ban, a kelermesi kurgánok tanulmányozása céljából régészeti expedíciót indított. L. K. Galanina és A. Ju. Alekseev 1990-ben — az 1983-ban feltárt, az archaikus szkíta korra datálható 24. számú halom leletei közt — egy szájrészével egybeszegecselt oldaltagú zablát közölt (IV. tábla l.).

35 Galanina egy 1994-es cikkében további példányt jelenít meg időrendi táblázatában, mely a Fars folyónál lévő „Klady" határánál lévő kurgánból származik (IV. tábla l.).

36 A kelermesi 2/V kurgánból egy vasból készült két külső karikás szájrész töredéke került elő, ami akár egy eredetileg egybeszegecselt vaszabiához is tartozhatott volna (IV tábla 4.).

37 A zabiáknak a középső vaskori Kárpátmedencében elterjedt ún. Vekerzugi típushoz való kapcsolatára itt nem kívánok kitérni,

38 de a G. I. Smirnova által 1979-ben

39 közölt perebykovcy-i 2. kurgán - korábban a 28 ÉRLIH 1994, 138., és 1/1., 3-, 6., 10., 15., 16. és 22. ábra. 29 MACHORTYCH 1998, 438., 1/4. ábra. w GALLUS-HORVÁTH 1939, LXXI/3-6. » MURZIN 1978, 25., 3/8. ábra. 32 KOSSACK 1954, 136., 12. ábra. 33

ILLINSL.KA 1961, 58., 15/3. ábra. 34 Egy egyfüles példányt (melyen azonban az oldaltag síkjára merőlegesen álló korongos végű karok vannak) lessen közöl Biljarsk-ból. Id.: IESSEN 1953, 96., 28. ábra., Murzin pedig egy egy-, és egy kétfüles megoldású darabot (ha ugyan a végeik nem töröttek) kétkarikás szájrésszel az Észak-Kaukázusból (Lermontovskij razT>ezd), ahol a jelek szerint a típus kialakulása valószínűsíthető (MURZIN 1978, 24., 1/4., 6.). 35 GALANINA - ALEKSEEV 1990, 40., 6/26. ábra: 6. ló. A zabla a szerzőpáros érdeklődéséből teljesen kiesik. Hogy összeszegecselt vaszabiáról van szó, csak az ábrából derül ki, a szöveg nem említi. Szintén csak az ábra alapján valószínűsíthető, hogy a 42. oldalon említett madárfej-végződésű zabla éppen ez a példány lehet. 36 GALANINA 1994, 2. ábra/93-94. A szöveg itt sem tér ki külön a példányok jellegzetességeire, sőt a fars-i példányt meg sem említi, így az eredeti közlésre sem hivatkozik. Feltehetőleg ugyanezt a két példányt ábrázolta GALANINA 1997-es, Die Kurgane von Kelermes c. művének 33/18 és 54. ábráján, melyre Kemenczei Tibor hivatkozik (és amely művet sajnos nem sikerült elérnem): KEMENCZEI 2000, 42. Meg kell jegyeznem, hogy témavezető tanárom, Dr. Vékony Gábor a két zablát nem tudta elismerni egybeszegecselt példányoknak. 37 GALANINA 1983, tabl. 3/14. 38 A kérdést részletesen tárgyalom a szakdolgozatomban. 39 SMIRNOVA 1979, 48. 36