Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Dallos István: Tatabánya gazdaságának változása 1990–2000 között

alacsony születési számai miatt a város több bölcsödét és óvodát volt kénytelen bezárni, az alacsony kihasználtság miatt. Az általános oktatásban is a csökkenő gyerekszám miatt három iskolát szüntettek meg, amelyek közül egyet az egyház tovább működtet. A középiskolák tekintetében a szakképző intézmények mellett megnőtt a gimnáziumi osztályok száma, és általában a középfokú oktatásban résztvevő gyerekek létszáma. A város nagy gondja az elöregedésből adódó szociális gondozás. Kereskedelem, szolgáltatások, vendéglátás A kiskereskedelmi egységek száma a rendszerváltást követően országszerte gyors gyarapodásnak indult. A folyamat természetesen nem kerülte el Tatabányát sem, míg 1991-ben 859 egység, addig 2000-ben már 1100 kiskereskedelmi egység működött, főleg egyéni vállalkozók üzemeltetésében. Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma így 12, Székesfehérváron szintén 12, Veszprémben viszont 15. A város egyik sikeres privatizációja is a kereskedelemhez kötődik, a Generál Kereskedelmi Vállalatot az amszterdami székhelyű világcég leányvállalata, a SPAR. Austria vásárolja meg és innen indítja magyarországi terjeszkedését. Vendéglátóhelyek száma Tatabányán 254, Fehérváron 550, Veszprémben 342. A kereskedelmi szálláshelyeket nézve az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma Tatabányán 6, Fehérváron 15, Veszprémben 9, a vendégéjszakák száma pedig 389, 778 és 537. Az egyéb ipari jellegű, javító és egyéb szolgáltatások alapvetően az egyéni vállalkozók és a nem jogi személyiségű vállalkozások terepe. A hosszú távú fejlődés tényezői A város gazdasági fejlődésének stabilizációjáról és hosszabb távú megalapozottságáról csak akkor lehet beszélni, ha a város a 21. század elvárásainak megfelelő korszerű fejlődési térpályára lép. Ennek feltétele, hogy a gazdasági és társadalmi élet alapvető folyamataiban azok a gazdasági és humán tényezők kerüljenek előtérbe, amelyekkel a város képes lesz alkalmazkodni az európai és regionális szinten szerveződő gazdasági struktúrákhoz, azok elvárásaihoz. A tényezők, amelyek ezen követelményeknek megfelelnek: • ipari park jelenléte, ahol európai, vagy azt megközelítő szintű a tevékenység termelékenysége • európai színvonalú kiskereskedelmi formák térnyerése, kereskedelmi láncok, gépkocsi szalonok, márkakereskedések • korszerű pénzügyi-biztosítási szolgáltatások jelenléte, elterjedése • a felsőoktatási szerepkör növelése. Ipari park Az Ipari Park Tatabánya nyugati felén, 4 km-re a legközelebbi autópálya-csomóponttól és 3,5 km-re a városközponttól található. Területe: több mint 433 ha, amivel az ország második legnagyobb kiterjedésű ipari parkja, csak a 510 ha-os sajóbábonyi előzi 261